Idén még központi pontszámítási rendszer szerint kaphattok többletpontokat a nyelvtudásért, jövőre viszont már az egyetemek dönthetnek arról, mire és hány pontot adnak majd. Mutatjuk, mire érdemes odafigyelnetek, ha a legtöbb extra pontszámot szeretnétek bezsebelni a nyelvtudásotokkal a 2023-as felvételin.
A felvételi pontok fontos részét képezik a többletpontok, hiszen ezzel lehet kitűnni a többiek közül. Az "extra tudásotokkal", például versenyeredményeitekkel összesen 100 pontot tudtok összegyűjteni, ezeknek egy részét pedig a nyelvtudásotok, vagyis emelt szintű nyelvi érettségi vagy nyelvvizsga által. Egyáltalán nem mindegy azonban, hogy melyiket válasszátok, hiszen, bár mindkettőért többletpont jár, akár a felvételitek is múlhat azon, hogy végül melyik vizsga mellett döntötök.
Mikor jár a többletpont az emelt szintű nyelvi érettségiért és pontosan mennyi?
Az emelt szinten teljesített, legalább 45%-os eredményű érettségi vizsgáért abban az esetben járnak többletpontok, ha a jelentkező érettségi pontjait az emelt szintű vizsgaeredmények alapján számítják (itt meg tudjátok nézni, hogy melyik szakon milyen érettségit fogadnak el). Ha ez így történik, az emelt szintű nyelvi érettségiért 50 pontot kaphattok, míg az egyébként hasonló nehézségű B2-es komplex középszintű nyelvvizsgáért "csak" 28, a C1 szintű felsőfokú bizonyítványért pedig 40 pont járna.
Minden esetben többletpontot ér a nyelvi emelt érettségi?
Ha ugyanazon idegen nyelvből egyidejűleg nyelvvizsga és emelt szintű érettségi vizsgát is tesztek, akkor a többletpontokat csak egyszer, a számotokra kedvezőbb pontszámot biztosító jogcímen kapjátok meg. Ez azért van így, mert ha legalább 60%-ot elértek az érettségin, akkor az egy középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga bizonyítvánnyal lesz egyenértékű, 40-59% elérése esetén pedig alapfokú (B1) komplex típusú, államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal ér fel.
Nem áll fenn tehát annak a lehetősége, hogy ha nyelvvizsgát is tesztek, de emelt szintű érettségire is mentek, mindkettőért megkapjátok a bizonyítványért járó extra pontokat. Ha olyan szakra jelentkeztek tehát, ahol az angol nyelvű érettségit is elfogadják, akkor az utóbbival, vagyis 50 ponttal fogják számolni a nyelvtudásért járó többletpontjaitokat, hiszen a felvételi folyamán igyekeznek mindig a nektek leginkább kedvező, legtöbb pontot hozó lehetőséggel számolni.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
