Felvételi pontszámítás a gyakorlatban: három lépés a 2023-as összepontszámig

Bár sok felvételizőnek a pontszámítás legnagyobb részét adó vizsga - az érettségi - még hátravan, már most lehet kalkulálni a pontokkal, tervezgetni a százalékokkal. 2023-ban egy kicsit már átalakul a pontszámítás - mutatjuk mire kell figyelni.

  • Eduline

Először érdemes végigvenni, mi változik idén a pontszámításban. Ez a három pont, ami biztosan mindenkit érint:

  • alapképzésre és osztatlan képzésekre jelentkezőknek – általános felvételi követelményként – nem kötelező legalább egy emelt szintű érettségi vizsgát tenniük,
  • az érettségi követelmények esetében adott szakoknál az intézmények a már megjelentekhez képest elfogadhatnak középszintű érettségit is az emelt szintű helyett – ezek listáját itt nézhetitek meg,
  • megszűnik a jogszabályi minimumponthatár (eddig alapképzésen és osztatlan képzésen 280, felsőoktatási szakképzésen 240 és mesterképzésen 50 pont volt).

Hogyan működik?

Kalkulátorunkat az alap- és osztatlan szakos felvételi szabályai szerint készítettük el, tehát ha felsőoktatási szakképzésre vagy mesterszakra jelentkeztek, a Felvi kalkulátorát használjátok. Ugyanez a helyzet akkor is, ha orvosi, fogorvosi vagy állatorvosi képzésre jelentkeztek (ebben az esetben ugyanis eggyel több tantárgyból kell érettségiznetek), vagy ha olyan szakra felvételiztek, ahol a gyakorlati vizsga eredménye alapján számolják a pontszámot, esetleg a diplomátok minősítése alapján kéritek a pontszámítást. Fontos: ha különböző szakokra felvételiztek, érdemes külön-külön kalkulációkat végezni, hiszen elképzelhető, hogy más-más tantárgyak érettségi eredményét kell beszámítani.

1. tanulmányi eredmények

A tanulmányi eredményekkel legfeljebb 200 pontot szerezhettek. Ennek egyik felét a középiskolai osztályzatok adják: a magyar nyelv és irodalom, a történelem, a matematika, egy legalább két évig tanult idegen nyelv (vagy nemzetiségi nyelv és irodalom) és egy, legalább két évig tanult (vagy két, legalább egy évig tanult) természettudományos tantárgy utolsó két év végi jegyeit adják össze, majd szorozzák meg kettővel.

Ezért először ezeket az eredményeket kell beírnotok az Eduline kalkulátorába.

2. érettségi eredmények

A tanulmányi pontok másik felét (vagyis a második 100 pontot) az érettségi átlageredményéből számolják. A négy kötelező (magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv) és egy szabadon választott érettségi vizsgatárgy százalékos eredményeinek átlagát kerekítik. Az érettségi eredményeit százalékos értékben kell megadni. Még van egy kis idő az érettségiig, de annak sem kell üresen hagyni a táblázatot, akinek nincs meg az eredménye - az érettségi felkészülés alatt szerzett tapasztalataitok vagy a tervezett eredmények alapján is kitölthetitek az eredményeket. Így legalább tudjátok, hány százalék kell, hogy elérjétek például a korábbi évek ponthatárait.

A harmadik oszlopban kell jeleznetek, hogy melyikből tettetek emelt szintű vizsgát (hiszen azért többletpontokat kaphattok, de csak akkor, ha legalább 45 százalékos eredményt értek el az emelt szintű érettségin, a tárgy a kiválasztott szakon kötelező vagy választható, és a tárgyból szerzett emelt szintű eredmény alapján számolnak érettségi pontokat). Az emelt szintű érettségivel szerezhető többletpontokról itt olvashattok.

 

Mit jelent a választott érettségi? Nézzétek meg, hogy a kiválasztott szakon melyek a kötelező vagy választható érettségi tárgyak. Ha több olyan tárgyat is megjelöl az egyetem, amiből érettségiztek, válasszátok ki a két legjobb eredményűt. Ezt a két tárgyat jelöljétek meg az Eduline kalkulátorának negyedik oszlopában ("Választott"). Ez azért fontos, mert az 500-ból a "második" 200 pontot az így kiválasztott két érettségi tárgy százalékos eredményeiből számolják ki.

Mi választható az adott egyetemen és szakon? Itt nézhetitek meg az aktuális listát.

3. többletpontok

Ha mindennel megvagytok, be kell írnotok a többletpontokat érő nyelvvizsga, verseny- és sporteredmény, szakképesítés, felsőfokú szakképzés adatait. Az Eduline kalkulátora azt nem tudja ellenőrizni, hogy a kiválasztott képzésen milyen végzettségeket, illetve versenyeredményeket fogadnak el, ezért ezeket csak akkor pipáljátok be, ha ebben a táblázatban már megnéztétek, hogy valóban adnak érte pluszpontot.

Fontos: a kalkulátor nem tudja kiszámolni azokat a pontokat, amiket a 2022-es felvételitől érvényes szabályok alapján katonai szolgálatért kaphattok. Itt tudjátok megnézni, pontosan mennyit pontot kaphattok ilyen jogcímen. Illetve egyes szabályok frissítése miatt mi is átalakítottuk a kalkulátort, ne feledjétek, hogy a felsőoktatási szakképzés záróvizsgája a jegyektől függetlenül 32 pontot ér. Így akinek van ilyen vizsgája, egyszerűen válassza az 5-ös érdemjegyet, hogy megkapja a maximális pontot.

Azt, hogy idén pontosan hogyan számolhatjátok ki a többletpontjaitokat, és mi mennyit ér - itt nézhetitek meg.

Ha mindez megvan, már csak rá kell kattintani a "számol" gombra - a kalkulátor nemcsak az összpontszámotokat írja majd ki, feljebb görgetve az érettségi és a tanulmányi eredményekből kalkulált részpontszámot is megmutatja.

Hozzászólások

Daganatos betegséggel küzdő gyerekek rajzaiból nyílt kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeumban

Összesen 195, daganatos betegséggel küzdő vagy a gyógyulás útján járó gyerek alkotásait lehet megnézni a Magyar Nemzeti Múzeum új időszaki kiállításán. A rajzok között a kórházi élmények és a félelem is megjelennek, de elsősorban arról mesélnek, ami a gyerekeket a betegségen túl foglalkoztatja: családról, barátságról, szerelemről, sportról, zenéről és álmokról.

@eduline.hu

„A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek

♬ eredeti hang - eduline.hu

Még várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjából alapított JATE-díjra

Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.