Bár 2023-ban már egy kicsit átalakult a felvételi, az emelt szintű érettségi idén is többletpontot ér majd azoknak, akik a nehezebb vizsgát választják. Viszont a pluszpontokért feltételeket kell teljesíteni, mutatjuk, miket.
Idén is kötelező többletpontot adni az emelt szintű érettségiért, ha ebből számítják az érettségi pontokat.
Persze idén is vannak kivételek: a művészet és művészetközvetítés képzési területhez tartozó szakok, az osztatlan gyógytestnevelő tanár, testnevelő tanár szak és a művészeti jellegű egyszakos és kétszakos osztatlan tanárképzések esetében, valamint az edző, az óvodapedagógus (cigány-roma szakirány) és a szakoktató alapképzési szakon nincs ilyen pluszpont, hiszen itt kizárólag gyakorlati vizsga alapján történik a pontszámítás.
Ha jár többletpont, akkor is figyelembe kell venni, hogy
Mennyi ponttal számolhattok?
Ha a fenti feltételeket kipipáltátok, akkor az adott alapképzési szakon, osztatlan képzési szakon és felsőoktatási szakképzésen emelt szintű érettségi vizsgáért vizsgatárgyanként 50 többletpont kapható.
A pluszpontok összege azonban most is maximum 100 pont - ennél többet az emelt szintű érettségikkel sem gyűjthettek. Ha az adott szakon (pl. általános orvos) mindkét felvételi tárgyból kötelező az emelt szintű érettségi vizsga – amennyiben legalább 45%-os eredményű mindkét vizsgatárgyatok – az emelt szintű érettségi vizsgáért 100 többletpontot kaphattok. Így viszont a többi pluszpontotok - nyelvvizsga, oklevelek és korábbi versenyeredmények - nem számít majd, hiszen ezzel ki is maxoltátok a többletpontokat.
Néhány éve elég volt egy kondibérletet bemutatni a diákoknak, 2024 óta csak érvényes versenyengedéllyel mentesülhetnek a heti két testnevelés óra alól, de akkor sem minden esetben.
A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.
Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.
Korábban nem volt egyértelmű, hogy a NOKS-dolgozók bérrendezése kiterjed-e az óvodákban és iskolákban dolgozó technikai és kisegítő munkatársakra is. Lannert Judit szeptember 14-i parlamenti válaszból azonban kiderült: nemcsak a nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók, hanem a technikai munkatársak bére is emelkedik.
@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az állami és az alapítványi fenntartású egyetemeken dolgozók fizetése között munkakörtől függően akár 20-40 százalékos különbség is lehet. A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete szerint nem halasztható tovább a bérrendezés, ezért egységes felsőoktatási ágazati bértábla bevezetését szorgalmazzák.
Vezetői programot kell készíteniük, majd esettanulmány és helyzetgyakorlat is várhat azokra, akik főigazgatók lennének valamelyik szakképzési centrumban. A jelenlegi főigazgatók és kancellárok megbízatása év végén megszűnik.
