Idén sem mindenki kaphat pluszpontokat az emelt szintű érettségiért: itt vannak a szabályok

Bár 2023-ban már egy kicsit átalakult a felvételi, az emelt szintű érettségi idén is többletpontot ér majd azoknak, akik a nehezebb vizsgát választják. Viszont a pluszpontokért feltételeket kell teljesíteni, mutatjuk, miket.

  • Eduline

Idén is kötelező többletpontot adni az emelt szintű érettségiért, ha ebből számítják az érettségi pontokat.

Persze idén is vannak kivételek: a művészet és művészetközvetítés képzési területhez tartozó szakok, az osztatlan gyógytestnevelő tanár, testnevelő tanár szak és a művészeti jellegű egyszakos és kétszakos osztatlan tanárképzések esetében, valamint az edző, az óvodapedagógus (cigány-roma szakirány) és a szakoktató alapképzési szakon nincs ilyen pluszpont, hiszen itt kizárólag gyakorlati vizsga alapján történik a pontszámítás.

Ha jár többletpont, akkor is figyelembe kell venni, hogy

  • csak akkor kaphattok többletpontokat az emelt szintű vizsgáért, ha (részben vagy egészében) ebből/ezekből számítják az érettségi pontjaitokat,
  • és az emelt szinten teljesített vizsgátok legalább 45%-os eredményű.

Mennyi ponttal számolhattok?

Ha a fenti feltételeket kipipáltátok, akkor az adott alapképzési szakon, osztatlan képzési szakon és felsőoktatási szakképzésen emelt szintű érettségi vizsgáért vizsgatárgyanként 50 többletpont kapható.

A pluszpontok összege azonban most is maximum 100 pont - ennél többet az emelt szintű érettségikkel sem gyűjthettek. Ha az adott szakon (pl. általános orvos) mindkét felvételi tárgyból kötelező az emelt szintű érettségi vizsga – amennyiben legalább 45%-os eredményű mindkét vizsgatárgyatok – az emelt szintű érettségi vizsgáért 100 többletpontot kaphattok. Így viszont a többi pluszpontotok - nyelvvizsga, oklevelek és korábbi versenyeredmények - nem számít majd, hiszen ezzel ki is maxoltátok a többletpontokat.

Hozzászólások

Több mint kétezer egyetemi képzés nem indul el szeptemberben – a legtöbb a tanárképzésből esett ki

Bár idén is több tízezer jelentkezőt vettek fel egyetemre vagy főiskolára, a meghirdetett képzések közül több mint kétezer végül nem indul el. Összesen 2173 olyan képzés van, ahol nem hirdettek ponthatárt, vagyis az adott szakra idén nem vesznek fel hallgatókat. Az adatok alapján a nem induló képzések döntő többsége osztatlan vagy mesterképzés, a lista legnagyobb részét pedig a pedagógusképzések adják.

Lannert Judit a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek felderítésére, teljes körű kivizsgálást ígér

A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.

A fejlődési nehézségek korai felismeréséről és a gyógypedagógiai jelenlét erősítéséről egyeztetett Kereki Judit a szakmai szervezetekkel

Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.

A nap kérdése: van állami férőhely a pótfelvételin?

Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?