Felvételi kiskos: mi a különbség a gyakorlati és az alkalmassági vizsga között?

A legtöbb egyetemen – a központi szabályok alapján – nem szerveznek felvételi vizsgákat idén sem, de most is lesznek olyan felvételizők, akiknek fel kell készülniük egy külön megmérettetésre. Sőt, az is lehet, hogy a felvételi pontszámuk múlik majd rajta.

  • Eduline

Az egyetemeken, ha alapképzésre, illetve osztatlan képzésre jelentkeztek, alapvetően nincsenek felvételi vizsgák, a felvételi pontokat a középiskolai eredmények és az érettségi vizsgaeredmények, valamint az esetleg előírt alkalmassági és pályaalkalmassági vizsgák eredménye (megfelelt vagy nem megfelelt) alapján számítják.

Persze az általános szabály alól is van néhány kivétel, ahol a felvételi pontszámot kizárólag a gyakorlati vizsga eredménye alapján kell megállapítani. Alapképzésben, osztatlan képzésben a következő szakokon szervezhetnek gyakorlati vizsgát:

  • művészet képzési terület minden szakján,
  • művészetközvetítés képzési terület minden szakján,
  • művészeti tanárképzés osztatlan szakjain (pedagógusképzés képzési terület),
  • sporttudomány képzési terület edző alapképzési szakján,
  • a pedagógusképzés képzési terület óvodapedagógus (cigány-roma szakirány) és szakoktató szakján és az osztatlan gyógytestnevelő tanár, testnevelő tanár szakon.

Hány pont jár a gyakorlati vizsgáért?

A gyakorlati vizsgán – intézményi szabályzat alapján – összesen maximum 200 pont szerezhető. A felvételi összpontszámot kizárólag a gyakorlati vizsgaeredmény duplázásával számítják ki, többletpontok hozzáadása nélkül. Az osztatlan kétszakos tanárképzésben a gyakorlati vizsgán max. 100 pont szerezhető - teszi hozzá az aktuális felvételi tájékoztató.

Az, hogy gyakorlati vizsgán pontokat kaptok majd, a legfontosabb különbség az alkalmassági és a gyakorlati vizsga között. Míg előbbin csak "megfelelt", "nem felet meg" minősítés kaptok, utóbbi a felvételi pontszámaitokról dönthet.

Mikor vannak a vizsgák?

Itt nézhetitek meg a 2023-as felvételi időpontokat.

Fontos, hogy a gyakorlati vizsgák egyes egyetemeken, szakokon többnaposak is lehetnek, ezért két vagy több intézmény vizsganapjai ütközhetnek. A szervezés és az időpontok előtt célszerű tájékozódni az érintett intézményeknél, hogy a jelentkező minden megpályázott részt tudtok-e venni a gyakorlati vizsgán.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.