Már csak pár hét és kezdődik az általános felvételi a 2023 szeptemberében induló egyetemi képzésekre. Bár idén sok minden változik a jelentkezés menetében, a nyelvtudás még mindig extra pontokat ér. Mutatjuk, mennyit.
A nyáron bejelentett felvételi átalakításnak köszönhetően 2023-tól az egyetemek több szempontból is szabad kezet kapnak abban a döntésben, hogy kiket vesznek fel a képzéseikre. Változik az érettségi követelmény, több helyen megszűnik az emelt érettségi kötelezettsége, és nem lesz központi minimumponthatár.
28 pont a középfokú, B2-es nyelvvizsgáért
Ugyan az idei felvételi tájékoztató egyelőre még nem jelent meg, a jelenleg is hatályos kormányrendelet alapján az államilag elismert középfokú, komplex típusú nyelvvizsgáért, vagy az azzal egyenértékű emelt szintű érettségiért 2023-ban is 28 pont jár majd.
40 pont a felsőfokú, C1-es nyelvvizsgáért
Amennyiben a középfokú tanulmányaitok során nem csak egy, hanem két- vagy akár több nyelvből is középfokú nyelvvizsgát sikerül tennetek, azért összesen 40 extra pontot kaphattok, de ugyanennyi jár abban az esetben is, ha egy nyelvből C1 szintű, vagyis felsőfokú, álamilag elismert komplex vizsgával rendelkeztek.
Ráadásul, ha ezeket a bizonyítványokat 2006 után szereztétek, automatikusan fel is kerülnek az E-felvételi rendszerébe.
Hallgatók jönnek, hallgatók mennek, egy valaki azonban hosszú ideje biztos pont az ELTE BTK-n: Sutyi. A 20 éves cirmos otthonosan jár-kel a Trefort-kertben, jól ismeri az egyetem minden zugát, és az sem billenti ki a nyugalmából, ha falatozás közben veszik videóra.
A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.
Először ült egy asztalhoz lényegében minden érintett fél, hogy a Pázmány Campus és a Magyar Rádió lebontott épületeinek helyén maradt terület jövőjéről egyeztessenek. A campus eredeti formájában már biztosan nem épül meg, abban azonban egyetértés alakult ki, hogy a jelenlegi poros, sittes területet mielőbb rendezni kell.
Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.
@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az 50 ezer forintos összeget húsz utalvány formájában kézbesítik az arra jogosultaknak.
Nem terhelnék tovább újabb órákkal a diákokat, az új fejlesztési területek inkább projektmunkákon vagy összevont tantárgyakon keresztül jelenhetnének meg a Nemzeti alaptantervben. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések már meg is kezdődtek.
Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.
