Már csak pár hét és kezdődik az általános felvételi a 2023 szeptemberében induló egyetemi képzésekre. Bár idén sok minden változik a jelentkezés menetében, a nyelvtudás még mindig extra pontokat ér. Mutatjuk, mennyit.
A nyáron bejelentett felvételi átalakításnak köszönhetően 2023-tól az egyetemek több szempontból is szabad kezet kapnak abban a döntésben, hogy kiket vesznek fel a képzéseikre. Változik az érettségi követelmény, több helyen megszűnik az emelt érettségi kötelezettsége, és nem lesz központi minimumponthatár.
28 pont a középfokú, B2-es nyelvvizsgáért
Ugyan az idei felvételi tájékoztató egyelőre még nem jelent meg, a jelenleg is hatályos kormányrendelet alapján az államilag elismert középfokú, komplex típusú nyelvvizsgáért, vagy az azzal egyenértékű emelt szintű érettségiért 2023-ban is 28 pont jár majd.
40 pont a felsőfokú, C1-es nyelvvizsgáért
Amennyiben a középfokú tanulmányaitok során nem csak egy, hanem két- vagy akár több nyelvből is középfokú nyelvvizsgát sikerül tennetek, azért összesen 40 extra pontot kaphattok, de ugyanennyi jár abban az esetben is, ha egy nyelvből C1 szintű, vagyis felsőfokú, álamilag elismert komplex vizsgával rendelkeztek.
Ráadásul, ha ezeket a bizonyítványokat 2006 után szereztétek, automatikusan fel is kerülnek az E-felvételi rendszerébe.
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
