Már csak pár hét és kezdődik az általános felvételi a 2023 szeptemberében induló egyetemi képzésekre. Bár idén sok minden változik a jelentkezés menetében, a nyelvtudás még mindig extra pontokat ér. Mutatjuk, mennyit.
A nyáron bejelentett felvételi átalakításnak köszönhetően 2023-tól az egyetemek több szempontból is szabad kezet kapnak abban a döntésben, hogy kiket vesznek fel a képzéseikre. Változik az érettségi követelmény, több helyen megszűnik az emelt érettségi kötelezettsége, és nem lesz központi minimumponthatár.
28 pont a középfokú, B2-es nyelvvizsgáért
Ugyan az idei felvételi tájékoztató egyelőre még nem jelent meg, a jelenleg is hatályos kormányrendelet alapján az államilag elismert középfokú, komplex típusú nyelvvizsgáért, vagy az azzal egyenértékű emelt szintű érettségiért 2023-ban is 28 pont jár majd.
40 pont a felsőfokú, C1-es nyelvvizsgáért
Amennyiben a középfokú tanulmányaitok során nem csak egy, hanem két- vagy akár több nyelvből is középfokú nyelvvizsgát sikerül tennetek, azért összesen 40 extra pontot kaphattok, de ugyanennyi jár abban az esetben is, ha egy nyelvből C1 szintű, vagyis felsőfokú, álamilag elismert komplex vizsgával rendelkeztek.
Ráadásul, ha ezeket a bizonyítványokat 2006 után szereztétek, automatikusan fel is kerülnek az E-felvételi rendszerébe.
Csótánytetem, kavics, üvegszilánk, penészes kenyér – összegyűjtöttük, miket találtak idén a menzán étkező gyanútlan diákok. Volt, ahol több százan megbetegedtek egy vírus és a higiéniai problémák miatt.
Állami könyvvásárlási támogatást indít a kormány pedagógusok, könyvtárosok és közművelődési dolgozók számára – jelentette be Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter a 97. Ünnepi Könyvhét megnyitóján.
Már az órarendje is elkészült egy matematika-fizika-kémia szakos tanárnak, az iskola számított rá, a tankerület azonban végül megvétózta a felvételét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem egyedi esetről van szó: továbbra is falakba ütköznek azok a pedagógusok, akik 2023-ban a státusztörvény miatt hagyták el a közoktatást, majd később visszatérnének. A szakszervezet szerint informális „feketelista” működik a tankerületek között, a Klebelsberg Központ ugyanakkor többször is tagadta ennek létezését.
Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.
Orbán Balázs és Szalai Zoltán az MCC diplomaosztóján is megragadta az alkalmat, hogy az intézményt ért támadásokról és a rá váró nehéz időszakról beszéljen. Ugyanazon a napon Magyar Péter a kormány sajtótájékoztatójáról üzent nekik: azt kérte az MCC-t fenntartó alapítvány vezetőitől, hogy a kezelésükben lévő vagyon szeptemberig maradjon a helyén, és ne hozzanak olyan döntéseket, amelyek csökkenthetik annak értékét.
