Összeszedtünk mindent, amit a szóbeli érettségiről tudni kell

Június 7-én az emeltszintű szóbelikkel folytatódik az érettségi. Mutatjuk, mit kell tudni az idei vizsgákról: a pontszámításon át a mintatételekig összeszedtünk mindet, amire szükségetek lehet.

  • Tornyos Kata

Mikor lesz?

Június 7-14. között tartják az emeltszintű érettségikhez tartozó szóbeli vizsgákat, a középszintre készülőknek viszont jóval több idejük van még tanulni: ezeket június 19 és 30 között tartják majd.

Ki szóbelizhet?

Vannak, akik már megtudták, hogy hány pontot szerztek az írásbelivel, és másodk is megtudják még a szóbeli előtt. Alapszabály, hogy minden vizsgarészen legalább 12 százalékot kell elérnetek ahhoz, hogy átmenjetek az érettségin – írásban és szóban is. Ha valamelyik vizsgarészből nem éritek el a 12 százalékot, a többi vizsgarész eredményétől függetlenül az érettségire egyest kaptok. Ha viszont megvan a legalább 12 százalék, javíthattok szóban – ez alól kivétel a matek, hiszen ott középszinten alapvetően nem kell szóbelizni.

Ha eljuttok a szóbeliig, akkor az nem jelenti automatikusan, hogy megvan a kettes,

ugyanis, ha ott nem sikerül elérni 12 százalékot, akkor legközelebb csak az őszi érettségin futhattok neki a javításnak azzal, hogy az adott tárgyból újraírjátok a teljes feladatsort. Olyan nem lehet, hogy ha csak az írásbeli bizonyos részéből nem sikerült a 12 százalék, vagy a szóbelin buktatok meg, akkor csak azokat javítjátok – erről itt írtunk részletesebben.

Milyen témakörök lesznek 2023-ban?

A szóbeli tételeket középszinten az iskolák határozzák meg, az emelt szintű szóbeli tételek vagy témakörök viszont központiak. Itt megnézhetitek a főbb tárgyak tételeit:

Milyen lesz a tétel, amit kihúztok?

A témakörök meghatározása mellett az Oktatási Hivatal minden tárgyhoz közzétette az aktuális mintatételeket. Ez azoknál a tárgyaknál nagyon fontos, ahol nem csak egy témakör nevét és a tételcímet kapjátok meg, hanem esetleg forrásokat (mint törin) vagy szituációs, képleírós feladatot (mint nyelvekből) és egyéb kísérleteket és példákat (mint a természettudományos érettségiken).

Ha kíváncsiak vagytok, milyenek lesznek a tértelek, kattintsatok ide. Itt a közismereti tárgyakra kattintva megtalálhatjátok a keresett tantárgyat, a listában hozzá felsorolt linkek között pedig nem csak a témaköröket, hanem a mintatételeket is megtaláljátok közép- és emelt szinten is.

Az összes érettségivel és felvételivel kapcsolatos cikkünket innen érhetitek el.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.