Még nem késő javítani akkor sem, ha egyelőre reménytelennek látjátok a helyzetet. Előttetek áll a szóbeli vizsga, ami akár sorsdöntő is lehet.
A legfontosabb, hogy bármennyire is kétségbeejtőnek tűnhet egy-egy élethelyzet, jelen esetben tehát az érettségi, mindig emlékezzetek arra, amit a vizsgák előtt Balogh Blanka pszichológus tanácsolt nektek:
Nagyon fontos megérteni, hogy akármi is történik, az nem borítja fel véglegesen az életünket
- nyilatkozta a korábbi cikkünkben a szakember. Hiszen - ahogy mondta - mindig van második lehetőség. Így van ez a vizsgák esetében is.
Szabályok
Az érettségi egyik legfontosabb szabálya, hogy legalább 12 százalékot kell elérnetek minden vizsgarészből - tehát az írásbeli esetenként több részre bontott feladatlapjain (például a nyelvi érettségik esetében) - és külön a szóbelin is. Ha valamelyikből nem sikerül megugranotok a 12 százalékos minimumot, akkor sajnos a többi vizsgarész eredményétől függetlenül egyest kaptok, tehát megbuktok. Ha viszont megvan a legalább 12 százalék, mehettek szóbelizni, aminek segítségével akár nagyot javíthattok a jegyeteken. Kivételt csak a matek jelent, amin egyébként nem kell szóbelizni, csak akkor, ha az írásbelin nem lett meg a 25 százalék.
Hogyan javíthatok?
Ha legalább 12 százalékot elértetek az érettségin, ahogy azt már írtuk is, mehettek szóbelizni, ami ha jól sikerül, felhúzhatja a jegyetek. Ha viszont nem sikerült a 12 százalék, legközelebb csak az őszi érettségin futhattok neki a javításnak azzal, hogy az adott tárgyból újraírjátok a teljes feladatsort. Olyan nem lehet, hogy ha csak az írásbeli bizonyos részéből nem sikerült a 12 százalék, vagy a szóbelin buktatok meg, akkor csak azokat javítjátok.
Jó hír azonban, hogy a javító érettségi vizsga nem kerül pénzbe, viszont erre már érdemes nagyon alaposan felkészülni, mert ha ez sem sikerül, a harmadik próbálkozásért már mélyen a zsebetekbe kell nyúlni.
A 2023-as őszi vizsgák időpontjait az Oktatási Hivatal még nem hozta nyilvánosságra, de amint megteszi, beszámolunk róla nektek.
A CKP szerint a Nemzeti alaptantervnek jóval kevésbé részletes, valódi alaptantervvé kellene válnia: konkrét tantárgyak, merev követelmények és kötelező óraszámok helyett csak a műveltségi területeket, közös fejlesztési célokat és a heti maximális tanítási időt határozná meg.
Az ösztöndíjakat is fedező normatíva összege 2020 óta változatlan, jelenleg évi 166 600 forint hallgatónként.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
Kimondták, hogy a beavatkozás „nem volt szükséges egy demokratikus társadalomban”.
Mutatjuk a feladatsort és a javítási-értékelési útmutatót!
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
A rendőrség csütörtök reggel megkezdte az épületek átvizsgálását.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
