Megvannak a májusi érettségi időszak árai. Mivel emelkedett a minimálbér - az érettségi ára pedig ehhez van kötve -, a vizsgák is drágultak. Kinek és pontosan mennyit kell fizetnie? Részeltek a cikkben.
Az érettségi - az intézmény fenntartójától függetlenül - ingyenes a tanulói jogviszony (szakképzésben tanulói és felnőttképzési jogviszony) ideje alatt az érettségi bizonyítvány megszerzéséig. Nem kell fizetni továbbá az adott vizsgatárgyból az érettségi bizonyítvány megszerzése előtti, tanulói jogviszonyban (szakképzésben tanulói és felnőttképzési jogviszonyban) tett sikertelen érettségi vizsga első javító- és a pótló vizsgájáért. Illetve ingyenes az érettségi végzettséggel rendelkezők, szakgimnáziumi tanulóknak egy szakmai érettségi vizsgatárgyból tett érettségi vizsgája és első alkalommal a javító- és pótlóvizsga - olvasható az Oktatási Hivatal oldalán.
Mindenki másnak fizetnie kell, ha egy vagy több tárgyból újra le szeretne érettségizni. De mennyit? Mivel 2023-ban emelkedett a minimálbér összege, az érettségi díjakat pedig ehhez viszonyítva határozzák meg, a vizsgaárak is magasabbak lettek.
A középszintű érettségi díja a minimálbér 15 %-ának megfelelő (ezer forintra kerekített) összeg, azaz 2023-ban 35 000 forint/vizsga.
Az emelt szintű érettségi ennél jóval drágább, a minimálbér 25 %-ának megfelelő (szintén ezer forintra kerekített) összeget kell érte fizetni, 2023-ban 58 000 vizsgánként forintot.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
