Ahogyan azt számos cikkben bemutattuk, rengeteg tényező jelenthet többletpontokat a felsőoktatási felvételin a versenyeredményektől a munkatapasztalatokig. Vannak azonban olyan külső körülmények is, amelyek miatt hátrányból indulhatnak bizonyos felvételizők, ezért a pontszámítás igyekszik ezeket kompenzálni.

Ilyen, esélyegyenlőségi szempontok alapján az alapszakokon, osztatlan képzésekben, illetve felsőoktatási szakképzésben összesen 40 pluszponthoz lehet jutni a felvételin.

Mesterképzések esetén erről az intézmény már saját hatáskörben dönthet, itt már csak 1-10 közötti pontot adhatnak pluszban.

Mindezt alapvetően három csoportba tartozó felvételizők kaphatják meg:

• a hátrányos helyzetűek,
• a fogyatékossággal élők
• és azok, akik gyereket nevelnek.

A pluszpont a 2023-as felvételin azokra vonatkozik, akikre megáll a Felvételi tájékoztató megjelenésétől (a 2023-as tavaly december 22-én jelent meg) 2023. július 12-ig tartó időszakban a feltételek valamelyike, amit igazolnia is kell hazai hatósági dokumentumokkal.

Ezeket a papírokat a dokumentumpótlási határidőig van lehetőség beadni.

Illetve ez alól kivétel, ha a művészet és a művészetközvetítés képzési területhez tartozó szakra, az edző, az óvodapedagógus, illetve a szakoktató alapszakra, osztatlan gyógytestnevelő tanár, testnevelőtanár szakra, valamint művészeti tanárképzésre jelentkezel. Ezeken a helyeken ugyanis egy gyakorlati vizsga alapján számolják ki a pontjaidat.

Hátrányos helyzetűek

Itt csak azok kaphatnak pluszpontot, akik a 25-öt még nem töltötték be a felvételi jelentkezés határidejéig. Hogy ezen belül ki tartozik ebbe a kategóriába, arról ennek a törvénynek a 67/A paragrafusa rendelkezik. A hátrányos helyzetet az önkormányzati jegyző állapítja meg.

Konkrétan a következők alapján. Egyrészt, ha az önkormányzati döntés szerint jogosult rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre. Másrészt, ha

• vagy alacsony a szülei végzettsége,
• vagy alacsony a foglalkoztatottságuk,
• vagy a lakókörnyezete, lakáskörülményei elégtelenek.

Szintén a jegyző állapíthatja meg azt is, hogy ha valakinél a körülményekből kettő vagy három is fennáll, illetve a felvételiző nevelésbe vett vagy az azt követő utógondozói ellátásban részesül és nappali tagozatos tanulói vagy hallgató, vagy pedig rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult, akkor ő már halmozottan hátrányos helyzetűnek számít.

Ezeket kizárólag magyarországi település jegyzője vagy a gyámhatóság által kiállított dokumentumokkal lehet igazolni, amely mellé a tanulói vagy hallgatói jogviszony igazolását is be kell adni. Fontos, hogy csak a gyermekvédelmi kedvezmény alapján még nem jár a pluszpont, illetve más dokumentumokat (pl. válási papírokat) nem fogadnak el, erről részletesebben itt olvashatsz.

Fogyatékossággal élők

Ebbe a kategóriába tartoznak

• a mozgásszervi fogyatékos emberek,
• a látási vagy hallási fogyatékos felvételizők,
• a beszédfogyatékosak (ilyen a diszfázia, diszlália, diszfónia, dadogás, hadarás, afázia, orrhangzós beszéd, dizartria, mutizmus, súlyos beszédészlelési és beszédmegértési zavar, centrális pöszeség, megkésett beszédfejlődés stb.),
• az autizmus spektrum zavarral vagy
• egyéb pszichés fejlődési zavarral (mint súlyos tanulási-, diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia, diszortográfia, hiperaktivitás-, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzdő jelentkezők.

Viszont tartós vagy krónikus betegségre, mint például cukorbetegség vagy epilepszia – bár egy részük adókedezményt például ér – nem adnak pluszpontot. Ahogyan a sajátos nevelési igénnyel ellentétben a tanulási, magatartási nehézségek miatt sem, azok ugyanis nem számítanak fogyatékosságnak. (A köznevelési törvény megkülönbözteti ezt a két fogalmat.)

Ezeket az érintett időszakra (is) vonatkozó részletes, hazai szakértői véleménnyel lehet igazolni. Az e-felvételin a fogyatékosság megnevezését, illetve a BNO (a betegségek nemzetközi osztályozása) kódját kell feltüntetni, ahogyan az a szakvéleményben is szerepel. Külföldi papírt nem fogadnak el, aki külföldön lakik, az az az ELTE Gyakorló Országos Pedagógiai Szakszolgálathoz fordulhat szakvéleményért. A dokumentumokról részletesebben itt olvashatsz.

Olyanok is vannak, akik nem a körülményei vagy a fogyatékossága miatt, hanem azért kaphatnak pluszpontot, mert gyermeket nevelnek. Közülük is azok, akik

• csecsemőgondozási díjban (CSED) vagy
• örökbefogadói díjban (ÖD), vagy
• gyermekgondozást segítő ellátásban (GYES), vagy
• gyermeknevelési támogatásban (GYET), vagy
• gyermekgondozási díjban (GYED), vagy
• gyermekek otthongondozása díjában (GYOD), gyermekük otthoni ápolása miatt ápolási díjban részesülnek, vagy
• úgy vannak fizetés nélküli szabadságon, hogy vagy kapnak valamilyen ellátást (CSED, ÖD, GYES, GYET, vagy GYED) vagy pedig a tizenkét évesnél kisebb beteg gyermeküket ápolják, vagy
• rendvédelmi szerv tagjaként távolléti díjat kapnak, illetve hivatásos és szerződéses katonaként szülési vagy illetmény nélküli szabadságon vannak.

Itt is csak a magyar hatóságok papírjait fogadják el és csak azokra, akikre július 12-éig mindez egyértelműen igaz. A tájékoztató kiemeli, hogy az nem elég, ha várható, hogy az lesz. Itt is el tudjátok olvasni részletesen a beadandó papírok jellemzőit.