Június 7-én az emeltszintű szóbelikkel folytatódik az érettségi. Mutatjuk, mit kell tudni az idei vizsgákról: a pontszámításon át a mintatételekig összeszedtünk mindet, amire szükségetek lehet.
Mikor lesz?
Június 7-14. között tartják az emeltszintű érettségikhez tartozó szóbeli vizsgákat, a középszintre készülőknek viszont jóval több idejük van még tanulni: ezeket június 19 és 30 között tartják majd.
Ki szóbelizhet?
Vannak, akik már megtudták, hogy hány pontot szerztek az írásbelivel, és másodk is megtudják még a szóbeli előtt. Alapszabály, hogy minden vizsgarészen legalább 12 százalékot kell elérnetek ahhoz, hogy átmenjetek az érettségin – írásban és szóban is. Ha valamelyik vizsgarészből nem éritek el a 12 százalékot, a többi vizsgarész eredményétől függetlenül az érettségire egyest kaptok. Ha viszont megvan a legalább 12 százalék, javíthattok szóban – ez alól kivétel a matek, hiszen ott középszinten alapvetően nem kell szóbelizni.
Ha eljuttok a szóbeliig, akkor az nem jelenti automatikusan, hogy megvan a kettes,
ugyanis, ha ott nem sikerül elérni 12 százalékot, akkor legközelebb csak az őszi érettségin futhattok neki a javításnak azzal, hogy az adott tárgyból újraírjátok a teljes feladatsort. Olyan nem lehet, hogy ha csak az írásbeli bizonyos részéből nem sikerült a 12 százalék, vagy a szóbelin buktatok meg, akkor csak azokat javítjátok – erről itt írtunk részletesebben.
Milyen témakörök lesznek 2023-ban?
A szóbeli tételeket középszinten az iskolák határozzák meg, az emelt szintű szóbeli tételek vagy témakörök viszont központiak. Itt megnézhetitek a főbb tárgyak tételeit:
Milyen lesz a tétel, amit kihúztok?
A témakörök meghatározása mellett az Oktatási Hivatal minden tárgyhoz közzétette az aktuális mintatételeket. Ez azoknál a tárgyaknál nagyon fontos, ahol nem csak egy témakör nevét és a tételcímet kapjátok meg, hanem esetleg forrásokat (mint törin) vagy szituációs, képleírós feladatot (mint nyelvekből) és egyéb kísérleteket és példákat (mint a természettudományos érettségiken).
Ha kíváncsiak vagytok, milyenek lesznek a tértelek, kattintsatok ide. Itt a közismereti tárgyakra kattintva megtalálhatjátok a keresett tantárgyat, a listában hozzá felsorolt linkek között pedig nem csak a témaköröket, hanem a mintatételeket is megtaláljátok közép- és emelt szinten is.
Az összes érettségivel és felvételivel kapcsolatos cikkünket innen érhetitek el.
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
