A magyar mellett a német programon is mérsékeltek a különbségek a diákok előzetes tudásában, de éppen azért tartanak nem kötelező felzárkóztató kurzusokat, hogy az előképzettségben meglévő eltéréseket is ki lehessen egyenlíteni – erről is beszélt lapunknak a pécsi egyetem orvosi biológiai intézetének igazgatóhelyettese. A mai biológia érettségi nap szakmai támogatását köszönjük a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karának.
„Aki hajlandó felvenni az egyetemi tanulmányok feszítettebb tempóját, az lépést tud tartani” – válaszolja kérdésünkre Sétáló György, a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Orvosi Biológiai Intézet és Központi Elektronmikroszkópos Laboratóriumának intézetigazgató helyettese. Hozzátéve: ehhez persze jelen kell lenni a foglalkozásokon és nem szabad hagyni feltorlódni az anyagrészeket az otthoni tanulásban sem, mert azok sokszor egymásra épülnek.
Az egyetemi docens arról számol be: nem szokott komolyabb probléma lenni az orvosi és más szakokra jelentkező diákok magukkal hozott biológiatudásával.
Hozzátéve: náluk például az első éves molekuláris sejtbiológiához, ahogyan a neve is sugallja, kell némi kémiai ismeret is. „Főleg a makromolekulák szerkezetének, vagy azok szintézisének megbeszélésekor és a különféle kísérleti, vizsgáló módszerek ismertetésénél elengedhetetlen egyfajta kémiai szemléletmód az egyes témáink mélységi megértéséhez” – summázza.
„Logikus persze a feltételezés, hogy emelt szintű ismeretekre könnyebben lehet az egyetemi tananyagot tovább építeni. Ugyanakkor viszonylag gazdag palettán kínáljuk a hallgatóinknak szabadon választható, tehát egyáltalán nem kötelező kurzusainkat. Ezek közt vannak a kötelező tananyagunkon túlmutató ismereteket adó és felzárkóztatóbb jellegű tematikájú programok is” – feleli Sétáló arra a felvetésünkre, mennyire éreznek különbséget a közép- és emelt szinten érettségizők előzetes tudásában.
Elmondása alapján ezt oktatóként külön nem vizsgálják, de a készülés és az órákra járás mellett akár a felzárkóztató kurzusokból is mindenki válogathat, aki esetleg néhány témakörben úgy érzi, a középiskolai tudása nem elég mély. Az intézetigazgató helyettes azt is fontosnak tartja, hogy a rendszeresen készülő diákok az órákon is fel tudják tenni a kérdéseiket.
A magyar képzésük mellett – ahol a leginkább egységes, hogy a diákoknak milyen az előzetes tudása –, a német nyelvű programon belül is „viszonylag mérsékeltek” az eltérések a német, osztrák, vagy éppen Svájcból, Luxemburgból érkező tanulóink ismeretei között – magyarázza. Hozzátéve: ilyen tekintetben
az angol oktatási nyelvű programon tanuló, nemzetközi évfolyamuk a legheterogénebb, hiszen ide akár 60-70 különféle országból, a világ minden részéből érkeznek hallgatók.
Ők pedig értelemszerűen sokféle, egymástól különböző oktatásban részesültek odahaza. „Az idegen nyelvű programjainkon tanulmányaikat megkezdő diákok részére nagy segítséget jelenthetnek ebből a szempontból az angol és német nyelvű előkészítőink” – hangsúlyozza Sétáló György. Hozzátéve: ebből a rövidebb nyárvégitől kezdve az egész évesig többféle változatot is el szoktak indítani, éppen azért, hogy mindenki megtalálja „az előképzettségének, illetve magabiztosságának legmegfelelőbb változatot”.
Tapasztalatai alapján a jelentkezők egy része szokott is élni ezzel a lehetőséggel. A vizsgáinkon viszont a követelmények az oktatás nyelvétől függetlenül egységesek – húzza alá a PTE egyetemi docense.
| Érettségizzetek velünk! |
Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat. És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat. Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek. Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2023-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket. |
(Kiemelt képünk illusztráció.)
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
