Potenciális szerzők, témák és műfajok, tanulási tippek a közelgő magyarérettségihez egy szaktanártól

Kevesebb mint két hét maradt az érettségi első napjáig. Most egy szaktanár segítségével jártunk utána annak, milyen témák és szerzők bukkanhatnak fel az idei magyar nyelv és irodalom feladatsorban, és hogy hogyan érdemes készülni az első nap egyre közeledő vizsgájára.

  • Székács Linda

A legfontosabb: vázlat

"Én azt gondolom, hogy nem sikerülhet 100 százalékosan egy fogalmazás vázlat írása nélkül" - árulta el az Eduline-nak Németh Nikolett, magyartanár. A pedagógust arról kérdeztük, hogyan érdemes készülni a vizsga második részére, vagyis a műelemző, műértelmező szövegalkotásra, és az első feladatsor végén feltűnő rövid szövegalkotási feladatra, melyben a diákoknak leggyakrabban motivációs levelet, hivatalos levelet, vagy panaszt kell írniuk. Szerinte a legjobb, amit egy diák tehet, ha a feladat elkezdése előtt vázlatot ír.

"Érdemes vázlatpontokban felsorolni, utána pedig akár kipipálni, hogy a megoldás során a feladatleírás szerint milyen szempontokat kell figyelembe venni" - tanácsolja. Hozzátette, mindezek mellett nagyon fontos, hogy legyen logika a szövegben, tehát 'A' pontból 'B' pontba haladjon, valamint figyelni kell arra is, hogy a szöveg stílusa megfeleljen a követelményeknek. Ha felszólalást, vitát vagy panaszt kell írni tehát akkor a hangvétele ezt a stílust üsse meg.

A műelemző feladatokkal kapcsolatban a szaktanár azt mondja, mindig érdemes lejegyzetelni azokat a gondolatokat, amik a feladat első elolvasását követően a diákok eszébe jutnak. Előfordulhat ugyanis, hogy van egy jó panelmondatuk, vagy megtanulták, hogyan lehet elkezdeni egy érvelést, mire azonban nekikezdenének a feladat megoldásának, a stressz, vagy egyszerűen csak az eltelt idő miatt elfelejtik azt. A vázlat erre is jó tehát: lejegyzetelni azokat a fontos gondolatokat, amit később beleépíthetnek a szövegbe. Azt is kiemeli továbbá, hogy a szövegalkotási készség gyakorlással fejleszthető. Ha tehát valaki gyakorol, előre megír néhány szövegalkotási és műértelmező feladatot, valamint megfogadja a szaktanára ezzel kapcsolatos tanácsait, akkor az éles helyzetben már nincs mitől félnie.

MTI/Rosta Tibor

Szövegértés: korábbi feladatok megoldása

A szövegértés feladatrésszel kapcsolatban Németh Nikolett azt mondja, a legfontosabb ebben az esetben is a gyakorlás. Bár bizonyos könyvkiadóknak vannak olyan kötetei, amik érettségi feladatsorokat tartalmaznak, a leghasznosabb mégiscsak az, ha a vizsgára készülő diákok a korábbi évek feladatsorait töltik ki, amik ingyenesen elérhetőek az Oktatási Hivatal oldalán. Ezeknek a felépítése ugyanis ugyanolyan, a feladatok pedig nagyon hasonlóak ahhoz, amik idén is lehetnek, ezért ezek kitöltése "szászor többet ér", mint bármilyen más feladatlap.

Novellaelemzés, vagy inkább valami más?

Bár az érettségizők között a legnépszerűbb műértelmezési feladat határozottan a novellaelemzés, előfordulhat, hogy az érettségizők nem novellát, hanem például balladát, vagy éppen valamilyen hosszabb műrészletet kapnak. Ezzel kapcsolatban a szakértőnk azt mondja, nincs semmilyen séma arra, hogy milyen gyakorisággal bukkannak fel bizonyos műfajok a vizsgán. Ennek ellenére majdnem teljesen biztos benne, hogy mindössze egy évvel az érettségi vizsgák átalakítása előtt a feladatsor összeállítói nem borítják fel a már szinte hagyományosnak nevezhető bontást; tehát hogy az érettségizők egy összehasonlító elemzés és egy műelemzés - potenciálisan novellaelemzés - közül választhatnak majd. Inkább az a kérdés, hogy tradicionális novella, tehát mondjuk egy Mikszáth-jellegű, vagy modernebb, esetleg épp egyfajta "átmeneti" novellát kell majd elemezniük a diákoknak. Ilyen volt például a tavalyi Szabó Magda mű, ami bár egy modern, 20. századi novella, mégis a klasszikus szempontok szerint lehetett elemezni.

Az összehasonlító feladatban szintén az jelenthet kérdést, hogy ismert, vagy kevésbé ismert szerzőket kapnak a diákok, vagy esetleg egy modern és egy klasszikus költeményt.

Potenciális témák: Petőfi és Madách?

Mivel 2023-ban Petőfi születésének 200. évfodulóját és Madách Imre emlékévet is ünneplünk, jogosan merülhet fel a vizsgázókban az a gondolat, hogy tőlük szerepel majd valami az idei érettségiben. A szaktanár szerint ugyanakkor erre a gyanúra nem érdemes alapozni, míg ugyanis, ahogy fogalmaz, "az ő idejében" még gyakran előfordult, hogy reflektáltak az érettségi vizsgák az ehhez hasonló évfordulókra, manapság ez már nem elvárás, nem szokás. Mindazonáltal nem tartja kizártnak, hogy az összehasonlító elemzés során a kettő közül az egyik Petőfi legyen, mivel hiába klasszikus szerző, "nagyon jól össze lehet hasonlítani a modern költeményekkel".

Arra viszont nem számít, hogy a szövegértés az 1848-as forradalmárról szóljon, mert néhány évvel ezelőtt ebben a feladatban már volt már egy róla szóló szöveg. Valószínűbb ebben a feladatrészben Madách Imre feltűnése, a műelemzésbe ugyanis "nem lenne fair" beleemelni egy részletet Az ember tragédiája című drámájából, hiába adottak a feltételek akár egy ilyen feladathoz. Szerinte sokkal valószínűbb, hogy a Madách a szövegértelmezésben tűnjön fel, egy esetleges ismeretterjesztő szöveg részeként.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.