Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Van már érettségi bizonyítványotok, de újra vizsgáznátok? Összegyűjtöttük, mit érdemes tudnotok a májusi-júniusi vizsgaidőszakról.
Február 15-ig lehet jelentkezni az emelt és középszintű vizsgákra, ha a május-júniusi időszakban érettségiznétek (az őszi időszakra szeptember 5-ig lehet majd).
A jelentkezést kétféleképpen tehetitek meg: vagy a jelentkezési időszakban – aki betöltötte a 18. életévét, ügyfélkapus azonosítást követően – az Érettségi Elektronikus Jelentkezési Lap (E-jel) programmal. Vagy a jelentkezési időszakban letölthető jelentkezési lappal postai úton tértivevényes küldeményben, vagy személyesen, vagy e-papír szolgáltatással. Ne feledjétek, hogy a jelentkezési lapokat csak a területileg illetékes fővárosi, megyei kormányhivatalokban fogadják.
„Ha a vizsgázó rendelkezik érettségi bizonyítvánnyal, Magyarországon bármelyik vizsgatárgyból bármelyik vizsgaidőszakban tehet érettségi vizsgát, függetlenül attól, hogy a középiskolában tanulta-e az adott vizsgatárgyat (azaz függetlenül attól, hogy szerepel-e osztályzat az adott vizsgatárgyból a középiskolai bizonyítványban)” – írja az Oktatási Hivatal. Öt vizsgafajta közül választhattok attól függően, hogy miért szeretnétek ismét érettségizni: tehettek kiegészítő, szintemelő, ismétlő, pótló és javító vizsgát. Ezekről itt találtok részletesebb információt.
Mikor kell emelt szintű érettségi?
Alapképzésre és osztatlan képzésre jelentkezőknek – általános felvételi követelményként – nem kötelező legalább egy emelt szintű vizsgát teljesíteniük (persze idén is vannak olyan szakok, ahol felvételi követelményként előírják a nehezebb vizgsát). De többletpontot idén is lehet szerezni az emelt vizsgákért, ha az érettségi vizsgáitokat részben vagy egészben az emelt szinten teljesített tárgyból számítják és eléritek minimum a 45 százalékos eredményt. Egyes szakok és intézmények elfogadhatnak középszintű érettségit is az emelt helyett – itt találjátok a listát azokról a szakokról, ahol nem kötelező az emelt szintű érettségi.
Mennyibe kerülnek a vizsgák?
Ha már van érettségitek, akkor a legtöbb esetben vizsgáért vizsgadíjat kell fizetnetek, ami idén a középszintű vizsgáknál 35 000 forint, emelt szintnél pedig 58 000 forint - ezt az Oktatási Hivatalnak vagy az adott középiskolában kell befizetni. Arra figyeljetek, hogy az érettségi jelentkezést a jelentkezési határidőt követően nem lehet visszavonni, sem megváltoztatni.
Idén nincsenek központi előzetes ponthatárok az egyetemeken (korábban meg volt határozva, hogy egy adott pontszám alatt nem vehető fel senki az adott szak ösztöndíjas formájára), viszont saját hatáskörben dönthetnek úgy, hogy magasabb pontszámhoz kötik a felvételt. Egy korábbi cikkünkből megnézhetitek, hogyan döntöttek a legnépszerűbb szakokon:
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.