Tavaszi érettségi: így jelentkezhetnek a vizsgára azok, akik korábban már leérettségiztek

Van már érettségi bizonyítványotok, de újra vizsgáznátok? Összegyűjtöttük, mit érdemes tudnotok a májusi-júniusi vizsgaidőszakról.

  • Eduline

Február 15-ig lehet jelentkezni az emelt és középszintű vizsgákra, ha a május-júniusi időszakban érettségiznétek (az őszi időszakra szeptember 5-ig lehet majd).

A jelentkezést kétféleképpen tehetitek meg: vagy a jelentkezési időszakban – aki betöltötte a 18. életévét, ügyfélkapus azonosítást követően – az Érettségi Elektronikus Jelentkezési Lap (E-jel) programmal. Vagy a jelentkezési időszakban letölthető jelentkezési lappal postai úton tértivevényes küldeményben, vagy személyesen, vagy e-papír szolgáltatással. Ne feledjétek, hogy a jelentkezési lapokat csak a területileg illetékes fővárosi, megyei kormányhivatalokban fogadják.

„Ha a vizsgázó rendelkezik érettségi bizonyítvánnyal, Magyarországon bármelyik vizsgatárgyból bármelyik vizsgaidőszakban tehet érettségi vizsgát, függetlenül attól, hogy a középiskolában tanulta-e az adott vizsgatárgyat (azaz függetlenül attól, hogy szerepel-e osztályzat az adott vizsgatárgyból a középiskolai bizonyítványban)” – írja az Oktatási Hivatal. Öt vizsgafajta közül választhattok attól függően, hogy miért szeretnétek ismét érettségizni: tehettek kiegészítő, szintemelő, ismétlő, pótló és javító vizsgát. Ezekről itt találtok részletesebb információt.

Mikor kell emelt szintű érettségi?

Alapképzésre és osztatlan képzésre jelentkezőknek – általános felvételi követelményként – nem kötelező legalább egy emelt szintű vizsgát teljesíteniük (persze idén is vannak olyan szakok, ahol felvételi követelményként előírják a nehezebb vizgsát). De többletpontot idén is lehet szerezni az emelt vizsgákért, ha az érettségi vizsgáitokat részben vagy egészben az emelt szinten teljesített tárgyból számítják és eléritek minimum a 45 százalékos eredményt. Egyes szakok és intézmények elfogadhatnak középszintű érettségit is az emelt helyett – itt találjátok a listát azokról a szakokról, ahol nem kötelező az emelt szintű érettségi.

Mennyibe kerülnek a vizsgák?

Ha már van érettségitek, akkor a legtöbb esetben vizsgáért vizsgadíjat kell fizetnetek, ami idén a középszintű vizsgáknál 35 000 forint, emelt szintnél pedig 58 000 forint - ezt az Oktatási Hivatalnak vagy az adott középiskolában kell befizetni. Arra figyeljetek, hogy az érettségi jelentkezést a jelentkezési határidőt követően nem lehet visszavonni, sem megváltoztatni.

Idén nincsenek központi előzetes ponthatárok az egyetemeken (korábban meg volt határozva, hogy egy adott pontszám alatt nem vehető fel senki az adott szak ösztöndíjas formájára), viszont saját hatáskörben dönthetnek úgy, hogy magasabb pontszámhoz kötik a felvételt. Egy korábbi cikkünkből megnézhetitek, hogyan döntöttek a legnépszerűbb szakokon:

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.