Átalakul a felvételi, jön az újabb nyelvvizsga-amnesztia, szinte lehetetlen lesz kibukni az egyetemekről és főiskolákról - bőven lesz változás a felsőoktatásban 2023-ban.
Jön az újabb nyelvvizsga-amnesztia
Sokszor írtunk már arról, hogy módosították a felsőoktatási törvényt – többek között törölték a diplomák kiadásának egyik jogszabályi feltételét, a nyelvvizsgát. Eddig ugyanis csak azok az egyetemisták, főiskolások kaphatták meg a diplomájukat, akik átmentek a záróvizsgán, emellett bemutatták a szakon előírt (alapszakokon legalább egy B2-es, komplex) nyelvvizsgát.
A jövőben a felsőoktatási intézmények dönthetnek arról, a tanterv részévé tesznek-e valamilyen nyelvi mérést vagy nyelvvizsgát. A döntés ugyanakkor egyben azt is jelenti, hogy a már végzett hallgatók megkapják a diplomájukat nyelvvizsga nélkül is – sőt több egyetem már most arról tájékoztatta hallgatóit, hogy azok is „felmentést” kapnak, akik ebben a félévben abszolválnak vagy záróvizsgáznak.
Szinte lehetetlen lesz kibukni az egyetemekről
A felsőoktatási törvényt egy másik ponton is módosították: eddig azoknak a hallgatóknak a jogviszonyát egyoldalúan megszüntethették az egyetemek és főiskolák, akik hatszor megbuktak ugyanabból a tantárgyból. Ezt a passzust most törölték a jogszabályból - persze a hallgatói jogviszonyt más okok miatt továbbra is el lehet majd veszíteni.
Az átsorolás szabályai is változtak, nehezebb lesz elveszíteni az állami ösztöndíjas helyet, mint eddig, a felsőoktatási intézmények ugyanis maguk dönthetnek arról, pontosan milyen teljesítményt várnak a hallgatóiktól az ingyenes oktatásért cserébe. Az egyetemek többsége már tavaly ősszel nyilvánosságra hozta az új szabályzatot: a legtöbb helyen a korábbinál alacsonyabb átlaggal is meg lehet tartani az állami ösztöndíjas helyet.
Átalakul a felvételi
Mármint az egyetemi-főiskolai. Csák János kulturális és innovációs miniszter júliusban jelentette be, hogy 2023-tól nem minden alap- és osztatlan szakhoz kell majd emelt szintű érettségi, a felsőoktatási intézmények dönthetnek arról, milyen szakokon hagyják meg ezt a követelményt. Ősszel az egyetemek és főiskolák nyilvánosságra is hozták új felvételi szabályzatukat, amelyből gyorsan kiderült: a legtöbb szakhoz 2023-tól nem kell majd emelt érettségi, beérik a középszintű vizsgával is.
2023-ban már központi minimumponthatár sem lesz – eddig az alap- és osztatlan szakokra jelentkezőknek legalább 280, a felsőoktatási szakképzésekre felvételizőknek minimum 240, a mesterképzésre pályázóknak pedig 50 pontot kellett gyűjteniük. Aki ennél kevesebbet szerzett, sem fizetős, sem állami ösztöndíjas képzésre nem juthatott be. A végleges ponthatárok persze a legtöbb szakon ennél jóval magasabbak voltak.
Diákhitel: kamatstop és plusz kedvezmény
December elején jelentették be, hogy a kamatstopot 2023. január 1-jétől a szabad felhasználású diákhitelre is kiterjesztik. A diákhitel 1 korábban 1,99 százalékos kamatú volt, ez júliustól 4,99 százalékra emelkedett. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter szerint 2023-ban a kamatot több mint 10 százalékra kellene emelni, de a kamatstop miatt marad a 4,99 százalék. A döntés a diákhitel 2-t nem érinti, ez a típusú hallgatói kölcsön ugyanis eddig is kamatmentes volt. Ez egyébként is kötött felhasználású hitel, csak tandíjra lehet fordítani, a Diákhitel Központ egyenesen a felsőoktatási intézményeknek utalja.
Szintén újdonság, hogy azok a 30 alatti nők, akiknek a felsőoktatási tanulmányai idején vagy azok sikeres befejezését követő két éven belül gyermekük születik (vagy gyermeket fogadnak örökbe), a diákhitel-tartozásuk száz százalékának megfelelő összegű, vissza nem térítendő támogatást kapnak.
Mennyivel emelkedik a tanárok fizetése?
És végül egy fontos téma a közoktatásból. A 2022-es év egyik központi kérdése volt ez – nemcsak azért, mert a pedagógusok bére tényleg siralmas, bőven elmarad nemcsak a diplomások átlagbérétől, hanem más európai országok pedagógusainak fizetésétől. Az elszálló energiaárak és az infláció valóban halaszthatatlanná tette a jelentősebb béremelést, amelyet a kormány azonban az EU-s források megérkezéséhez kötött. Így aztán – ellentétben a szakszervezetek követeléseivel – 2023-ban is csak az ágazati szakmai pótlék mértéke emelkedik a közoktatásban: az alapbérüknek eddig 20 százalékét kapták meg pótlékként a pedagógusok, ezentúl 32 százalékát fogják.
A pályakezdők emellett számíthatnak még némi pluszpénzre – egész egyszerűen azért, mert az alapbérük nem éri el a 2023-as garantált bérminimumot, így azt ki kell egészíteni. A szakképzésben oktatók fizetése 15 százalékkal fog emelkedni 2023-ban – de két lépcsőben. Januártól 10 százalékos béremelés lesz, majd májustól (visszamenőleg) további 5 százalékkal lesz magasabb a fizetésük összege.
A mesterséges intelligencia személyre szabott tanulási segítséget nyújthatna, biztonságos üzenetküldő felület válthatná fel a Facebook-csoportokat, a szakértők szerint pedig a jelenlegi KRÉTA helyett egy sokkal modernebb, a diákok igényeire szabott rendszert kellene létrehozni. Egy új koncepció szerint a fejlesztés nemcsak technológiai, hanem oktatási szempontból is komoly előrelépést jelenthetne.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
Nem kell mindig mélyen a zsebetekbe nyúlni egy budapesti strandolásért. Több fővárosi fürdőben és strandon is jelentős kedvezményt kaptok, ha a zárás előtti utolsó két órában érkeztek: a budapesti lakosoknak ilyenkor féláras esti jegy jár, a BudapestGO-val rendelkező diákok pedig bizonyos esetekben akár 80 százalékos kedvezmény jár.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.
