2024-től is marad a kötelező emelt szintű érettségi a Budapesti Gazdasági Egyetemen

Újabb egyetem hozta nyilvánosságra, mi alapján számolják majd a felvételi pontokat 2023-ban és 2024-ben. Mutatjuk a részleteket.

  • Eduline

Míg a 2023-as felvételire vonatkozóan kevesebb, addig 2024-ben már jelentősebb változásra számíthatnak a BGE iránt érdeklődők – különös tekintettel az intézményi pontokkal kapcsolatban - közölte az egyetem. Az új szabályozás alapján 2023-ban megszűnik a jogszabályi minimumpont, az állami ösztöndíjas képzésre történő felvételhez szükséges minimális pontszám, és az intézmények dönthetnek arról, hogy előírják-e az emelt szintű érettségit a jelentkezés feltételeként.

Kell majd az emelt szint

2024-től a BGE-n továbbra is felvételi követelmény marad minden alapszakon legalább egy érettségi vizsga emelt szinten való teljesítése, ugyanakkor az intézmény ezt nemcsak elvárja, hanem honorálja is (legalább 45 százalék feletti eredmény esetén tárgyanként 50 ponttal) - közölték.

Más lesz a középiskolai eredmények beszámítása is

A középiskolai eredményeket öt tantárgy utolsó két tanult évfolyam év végi osztályzatainak összegéből számítják majd. Ebből négy kötelezően előírt: magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, legalább két évig tanult választott idegen nyelv (vagy nemzetiségi nyelv és irodalom). Az ötödik tárgy választható lesz. A középiskolai eredményekért összesen 100 pontot lehet kapni. Az érettségi pontszám (értéke maximum 200 pont) esetében a BGE-n a korábbihoz képest kismértékben bővítette tárgylisát. Az érettségi átlag (értéke maximum 100 pont) esetében pedig a korábbihoz hasonló lesz a tárgyválaszték.

Az egyetem felhívja figyelmet arra, hogy már most fontos az érettségi tárgy(ak) kiválasztása, hiszen azok lesznek a legértékesebbek, amelyekből a kiválasztott alapszakon érettségi pontot lehet számolni. Ha ugyanis egy ilyen tárgyból emelt szintű érettségit tesz valaki, akkor azért plusz 50 intézményi pontot is jár.

Megváltozik a többletpontok rendszere is

A korábbiakhoz képest több pontot adnak majd a nyelvvizsgákra: a középfokúért 35 pont, a felsőfokúért 50 pont jár 2024-től. Szakképzettséget igazoló bizonyítványért vagy oklevélért – bizonyos feltételek mellett – 35 pontot is lehet szerezni.

BGE

Két év múlva többféle jogcímen (pl.: hátrányos helyzet, fogyatékosság, gyermekgondozás stb.) 40-40 pontot lehet szerezni - a jogcímek száma a korábbiakhoz képest bővült.

Hozzászólások

Pukli István: A tankönyvek csak akkor fejlődnek, ha a pedagógus választhat

Miközben a skandináv országokban a tankönyv már nem egy papíralapú tárgy, hanem egy mesterséges intelligenciával támogatott, dinamikus EdTech-platform, addig Magyarországon még mindig 1998 logikája szerint vitatkozunk az oktatásról. A hazai tankönyvpiac 2010-es évekbeli államosítása és centralizációja nemcsak a választás szabadságát vette el a pedagógusoktól, hanem hosszú távon a hazai oktatási innovációt is gúzsba kötötte. Pukli István írása.

Közoktatás
Vendégszerző

Térdepeltetés, megszégyenítés, félelem – Rubovszky Rita volt diákjai szerint bántalmazó légkör uralkodott az iskolában, az egykori igazgató visszautasítja a vádakat

A Népszavának nyilatkozó volt diákok és szülők szerint Rubovszky Rita igazgatása alatt korlátozott volt a vécéhasználat a Patrona Hungariae iskolában, az ebédnél pedig „az utolsó falatig” meg kellett enni mindent. Többen megalázó, félelemkeltő légkörről és lelki bántalmazásról beszéltek. Az egykori igazgató a lapnak azt mondta, hogy szerinte átkeretezik a valóságot, a vádakat pedig rágalomnak tartja.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Féltik az MCC-t a diákok: kezdeményezést indítottak a megőrzéséért, szerintük „az alapítvány ügye nem pártpolitikai kérdés”

Orbán Balázs, az MCC kuratóriumi elnöke a közösségi oldalán osztotta meg azt a diákkezdeményezést, amely a Mathias Corvinus Collegium megőrzését sürgeti. A felhívást már több mint 600-an írták alá. A kezdeményezők szerint „az alapítvány ügye nem pártpolitikai kérdés, hanem a jövő nemzedékeinek esélye”.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

„Fontos a testnevelés, de nem ebben a formában” – Lannert Judit szerint nőtt a túlsúlyos gyerekek száma a heti öt tesióra bevezetése óta

„Célellentétes” lett a mindennapos testnevelés jelenlegi rendszere Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter szerint. Parlamenti bizottsági meghallgatásán arról beszélt, hogy bár a mozgás fontossága nem kérdés, a heti öt kötelező tesióra nem hozta meg a kívánt eredményeket, sőt a gyermekkori túlsúly problémája is súlyosbodott az elmúlt években.