Mutatjuk, miért jár pluszpont az Óbudai Egyetemen a 2024-es felvételitől

Szaktárgyi előkészítő tanfolyamon való részvételért, emelt szintű érettségiért és technikumi végzettségért is pluszpont jár majd a 2024-es felvételitől az Óbudai Egyetemen.

  • Szabó Fruzsina

Az Óbudai Egyetem pluszpontot ad majd, ha egy felvételiző szaktárgyi előkészítő tanfolyamra járt, és erről igazolást is benyújt, az pedig újabb pluszpontokat ér majd, ha a tanfolyamot az Óbudai Egyetemen végezte el.

Emellett a nyelvtudásért, a versenyeredményekért és a piaci alapú szakmai gyakorlatért is kaphatnak majd pontokat a jelentkezők. Többletpont jár a technikumi és a felsőfokú szakképzettségért, a közösségi szolgálatért (ha a diákok az Óbudai Egyetem saját közösségi szolgálatában vesznek részt a diákok), de a fogyatékossággal élő és a gyermeket vállaló felvételizőket is pluszpontokkal segítik majd.

Intézményi pontok számítása 2024

A legtöbb szakon megmarad a kötelező emelt szintű érettségi, a minimumponthatár a műszaki képzési területen 260-ra csökken.

2024 szeptemberétől egyébként új tanterv bevezetését is tervezik az Óbudai Egyetemen, amely a középiskola és a felsőoktatás eltérő követelményeinek fokozatos bevezetésére fókuszál – arra számítanak, hogy ez a hallgatói lemorzsolódás csökkenéséhez és a kibocsátott diplomások számának jelentős növekedéséhez vezet majd.

Mire hány pluszpontot kaphattok az Óbudai Egyetemen 2024-től?

  • Nyelvtudás igazolása: maximum 60 pont
  • Részvétel szaktárgyi előkészítő tanfolyamon: maximum 45 pont
  • Piaci alapú szakmai tanúsítványok és ECDL-bizonyítvány: maximum 35 pont
  • Versenyeredmények: maximum 80 pont
  • Emelt szintű érettségi: maximum 60 pont
  • Technikumi végzettség, felsőoktatási szakképzettség: maximum 40 pont
  • Pro bono aktivitás: maximum 10 pont
  • Sporteredmény: maximum 40 pont
  • Fogyatékossággal élő jelentkezők: 10 pont
  • Gyermekgondozás: 10 pont
  • Hátrányos helyzet: 10 pont

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.