Mutatjuk, miért jár pluszpont az Óbudai Egyetemen a 2024-es felvételitől

Szaktárgyi előkészítő tanfolyamon való részvételért, emelt szintű érettségiért és technikumi végzettségért is pluszpont jár majd a 2024-es felvételitől az Óbudai Egyetemen.

  • Szabó Fruzsina

Az Óbudai Egyetem pluszpontot ad majd, ha egy felvételiző szaktárgyi előkészítő tanfolyamra járt, és erről igazolást is benyújt, az pedig újabb pluszpontokat ér majd, ha a tanfolyamot az Óbudai Egyetemen végezte el.

Emellett a nyelvtudásért, a versenyeredményekért és a piaci alapú szakmai gyakorlatért is kaphatnak majd pontokat a jelentkezők. Többletpont jár a technikumi és a felsőfokú szakképzettségért, a közösségi szolgálatért (ha a diákok az Óbudai Egyetem saját közösségi szolgálatában vesznek részt a diákok), de a fogyatékossággal élő és a gyermeket vállaló felvételizőket is pluszpontokkal segítik majd.

Intézményi pontok számítása 2024

A legtöbb szakon megmarad a kötelező emelt szintű érettségi, a minimumponthatár a műszaki képzési területen 260-ra csökken.

2024 szeptemberétől egyébként új tanterv bevezetését is tervezik az Óbudai Egyetemen, amely a középiskola és a felsőoktatás eltérő követelményeinek fokozatos bevezetésére fókuszál – arra számítanak, hogy ez a hallgatói lemorzsolódás csökkenéséhez és a kibocsátott diplomások számának jelentős növekedéséhez vezet majd.

Mire hány pluszpontot kaphattok az Óbudai Egyetemen 2024-től?

  • Nyelvtudás igazolása: maximum 60 pont
  • Részvétel szaktárgyi előkészítő tanfolyamon: maximum 45 pont
  • Piaci alapú szakmai tanúsítványok és ECDL-bizonyítvány: maximum 35 pont
  • Versenyeredmények: maximum 80 pont
  • Emelt szintű érettségi: maximum 60 pont
  • Technikumi végzettség, felsőoktatási szakképzettség: maximum 40 pont
  • Pro bono aktivitás: maximum 10 pont
  • Sporteredmény: maximum 40 pont
  • Fogyatékossággal élő jelentkezők: 10 pont
  • Gyermekgondozás: 10 pont
  • Hátrányos helyzet: 10 pont

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.