Szegeden is nőtt a hallgatók létszáma: 438 volt a legmagasabb ponthatár az SZTE-n

A Szegedi Tudományegyetem a 2022-es felvételin több mint hatezer új hallgatót vett fel, de számolnak a pótfelvételiben bekerülő diákokkal is, így arra számítanak, idén is több mint 8000 új diák kezdheti el a tanulmányait szeptemberben az SZTE-n.

  • Eduline

A 2022-es központi felvételiben 6074-en jutottak be a Szegedi Tudományegyetemre. Ez azt jelenti, hogy összesen 3838-an alap, 894-en mester, 975-en osztatlan, 367-en felsőoktatási szakképzésen kezdik majd el a tanulmányaikat. Közülük állami ösztöndíjas képzésen 5081, önköltséges finanszírozási formában 993 új hallgató tanul majd szeptembertől az egyetemen - közölte az egyetem.

A tavalyihoz képest nőtt a nappali és távoktatás tagozaton tanulók létszáma is, 77 fővel többen kezdik meg ilyen képzéseken a tanulmányaikat - tették hozzá.

A legmagasabb pontszám a BTK pszichológia képzésre kellett, ide 438 ponttal lehetett bekerülni, a nemzetközi tanulmányok szakra 416, a kommunikáció- és médiatudomány szakra 420 ponttal. Az ÁJTK jogász szakra 436 pont kellett, az általános orvos képzéshez 418. A GTK-n meghirdetett turizmus-vendéglátás szakra 410 ponttal nyertek felvételt a jelentkezők.

Plusz infó a gólyáknak

A beiratkozást, a tavaly bevezetett, Messengeren elérhető chatbot segíti majd. A személyes beiratkozásra 2022. augusztus 29. és szeptember 2. között kerül majd sor, az SZTE József Attila Tanulmányi és Információs Központban.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.