Már nem lehet taktikázni, mindenki csak egy szakra kerülhet be a felvételin

Alig egy hét múlva kiderülnek a 2022-es felvételi végleges ponthatárai, mindenki megtudja, hol kezdheti el az egyetemet szeptembertől. De mi a helyzet akkor, ha minden megjelölt szakra elég (lenne) a pontotok?

  • Eduline

Ha van elég pontom az összes megjelölt képzésre, akkor a ponthatárhúzá után én dönthetem el, hogy melyik szakra szeretnék menni?

Idén is sokan kérdeztétek, de a válasz: nem. Minden felvételiző csak egy szakra kerülhet be, méghozzá a jelentkezési sorrendjében szereplő első olyan helyre, ahol az összpontszáma eléri vagy meghaladja a felvételi ponthatárt.

Arról, hogy pontosan miként alakulnak a pontszámok idén, hogyan derül ki a végleges szám, és mennyiben befolyásolja majd a ponthatárokat például az idei érettségi, itt olvashattok el mindent.

A 2022-es felvételi legfontosabb szabályait itt nézhetitek meg.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

Közoktatás
Pukli István