Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Tizenketten kaptak felvételi ajánlatot Oxfordból vagy Cambridge-ből, ketten bejutottak a Yale-re, egy diák a Harvardon, egy a pennsylvaniai egyetemen kezdheti a következő szemesztert – ilyen felvételi eredményekkel zárta a tanévet a Milestone Intézet. A brit egyetemekre jelentkezők száma a brexit miatt náluk is a felére esett vissza, sokan inkább Hollandiát, Írországot vagy Ausztriát választják – igaz, a Bécsbe pályázó milestone-osok jellemzően a CEU alapszakjai közül válogatnak.
„Az idei végzős évfolyam 107 fős volt, közülük negyvenen jelentkeztek Oxfordba vagy Cambridge-be. Végül tizenketten kaptak felvételi ajánlatot – tavaly is ugyanennyien jutottak be a két egyetemre” – mondja az idei felvételi eredményekről Horváth Ágnes, a tehetséggondozó programokat kínáló Milestone Intézet tanulmányi igazgatója, hozzátéve: mivel a brit egyetemek idén és tavaly is körülbelül harminc százalékkal kevesebb jelentkezőnek adtak felvételi ajánlatot, mint a korábbi években, ez komoly teljesítmény.
Az oxfordi és a cambridge-i egyetem képzéseire bejutott végzősök között van leendő programozó és mérnök, más fizika, matematika, japán, francia-latin, régészet vagy politológia-szociológia szakon kezdhet ősszel.
Az Egyesült Királyságba felvételiző diákok száma egyébként a Milestone-nál is a felére esett vissza. Idén összesen 55-en jelentkeztek brit egyetemre, míg a brexit előtti utolsó tanévben, 2019/2020-ban a 125 fős évfolyamból 115-en döntöttek így. A csökkenés oka – ahogy arról már többször beszámoltunk –, hogy a brexit miatt a 2021/2022-es tanévtől az európai uniós országból érkező elsőévesek elveszítették a „home fee” státuszt, így jóval magasabb tandíját kell fizetniük, és a kinti diákhitelt sem vehetik fel.
„A 2020/2021-es tanévben még sokan jelentkeztek tőlünk az Egyesült Királyságba, de végül csak 30 százalékuk ment ki tanulni. A 2021/2022-es tanévben már csak a végzősök fele jelentkezett, és meglátjuk, hogy végül hányan kezdenek majd kint ősszel. Vannak olyan diákjaink, akik megoldják majd anyagilag, vagy kaptak ösztöndíjat, így el tudják kezdeni az egyetemet” – magyarázza.
Az Oxford és Cambridge képzéseire jelentkezők száma ezzel szemben az ország EU-s kilépése ellenére évek óta állandó. „Ezek továbbra is a világ legerősebb egyetemei közé tartoznak, kiváló képzést és életre szóló élményt nyújtanak. Akinek megvan a tárgyi tudása, érdeklődése és megfelelő felvételi profilja, annak mindenképpen ajánlom. Több diákom is mondta, hogy már magából a jelentkezési folyamatból is rengeteget tanult, még akkor is, ha végül nem vették fel” – mondja Horváth Ágnes.
| Két magyar a húsz legeredményesebb iskola között |
A Milestone a budapesti Fazekas-gimnáziummal együtt tavaly felkerült a The Telegraph rangsorára is. A brit napilap arról a húsz – külföldön működő – iskoláról készített listát, ahonnan a legtöbb diák kerül be az oxford és a cambridge-i egyetem képzéseire. A 2021-es rangsort egyébként három szingapúri iskola vezette, a két magyar intézmény azonban több kínai, görög, hongkongi, ciprusi, malajziai, gibraltári és litván iskolát is megelőzött. |
Yale, Harvard, UPenn
Az Egyesült Államokba viszont egyre több milestone-os diák jelentkezik – két évvel ezelőtt még csak öten adták be a felvételi kérelmüket valamelyik amerikai egyetemre, idén azonban már huszonheten döntöttek így. Közülük négyen a legnevesebb amerikai egyetemeket tömörítő Ivy League, vagyis Borostyán Liga egy-egy intézményébe jutottak be: egy diák a Harvardon kezdhet ősszel, egy a University of Pennsylvanián, ketten pedig a Yale-en, egyikük ráadásul ösztöndíjat is elnyert.
Az amerikai felsőoktatás sajátosságai miatt konkrét szakot még nem kellett választaniuk, általában a második év végére körvonalazódik, ki milyen irányban megy tovább, de a magyar diákok között van, akit a politikatudomány, mást a művészet vagy a menedzsment érdekel.
„Az Ivy League egyetemeire rengetegen jelentkeznek az egész világból, a bekerülési arány öt százalék körüli” – magyarázza a Milestone tanulmányi igazgatója, hozzátéve, hogy idén még alacsonyabb volt ez az arány, a Harvardra például a felvételizők nagyjából négy százaléka jutott be. Összehasonlításképpen: itthon a felvételizők 70 százaléka kerül be valamelyik – a jelentkezési lapon megjelölt – egyetemre, Oxford és Cambridge a jelentkezők nagyjából 20 százalékának ad felvételi ajánlatot.
Brexit után
A többség persze maradna Európában. Idén a 107 milestone-os diák közül 102-en jelentkeztek valamelyik EU-s országba, a legnépszerűbb célpont Hollandia, Írország és Ausztria. Igaz, a bécsi egyetemek közül a milestone-os diákok leginkább a CEU-t választják, amelynek 2020 óta alapképzései is vannak.
Már a következő végzős évfolyam továbbtanulási terveiről is vannak adatok. Összesen 123-an felvételiznek jövőre, közülük 88-an tervezik, hogy holland egyetemre is jelentkeznek. A legnépszerűbb az amszterdami, amelyet a groningeni egyetem követ, a harmadik legvonzóbb célpontnak pedig az írországi Trinity College Dublin tűnik. Többen választanák a University College Londont, a CEU-t, a rotterdami, a leideni egyetemet, a King’s College Londont és a milánói Bocconit is. Utóbbi az egyik legnevesebb egyetem a közgazdaságtani, az üzleti és menedzsmentképzések területén, ráadásul angol nyelvű képzéseket is kínál.
És persze idén is volt olyan milestone-os végzős is, aki különleges célpontot választott: egy diák Japánban kezdi a következő tanévet, fizikát fog tanulni.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.