Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
A középszintű vizsgák jegyátlaga 4,87, az emelt szintűeké 4,93 lett.
„Ha valaki az évvégi iskolai összes tantárgyi átlagot (4,6) irreálisan magasnak találta volna, akkor nézze meg az érettségi eredményeket! Középszinten a vizsgajegyek átlaga: 4,87 (!), ami a tavalyi eredményt is túlszárnyalta” – írja Facebook-oldalán a Budaörsi Illyés Gyula Gimnázium, Szakgimnázium és Technikum az idei érettségi eredményeiről.
Hozzáteszik: az igazi „értékmérő” azonban az emelt szintű érettségi, hiszen azt külsős bizottságok előtt teszik le a diákok. „Az itt elért 4,93-as érdemjegyátlaghoz nincs mit hozzáfűzni” – írják.
A gimnázium által közzétett statisztikákból kiderül: az elmúlt időszakban évről évre egyre jobb átlageredményt szereztek a diákjaik az érettségin, tavaly például átlagosan 87,8, két éve 86,4 százalékra teljesítették a vizsgákat. A három végzős osztályból összesen hatvanhatan szereztek kitűnő érettségi bizonyítványt.
Nyilvánosságra hozták a nyelvvizsga-eredményeket is: a három osztály végzősei összesen 161 nyelvvizsgát tettek, ezek közül 79 B2-es, vagyis középfokú. 76 C1-es, vagyis felsőfokú, hatan pedig a C2-es bizonyítványt is megszerezték.
Múlt héten a budapesti Alternatív Közgazdasági Gimnázium is nyilvánosságra hozta az érettségi eredményeket, erről itt olvashattok.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.