Felsőoktatási felvételi 2026: így számíthatjátok ki a pontjaitokat egyszerűen
Július 23-án, csütörtökön hirdetik ki a ponthatárokat az egyetemi felvételin. Mutatjuk, mire figyeljetek, és hogyan szerezhetitek meg a lehető legtöbb pontot.
A középszintű vizsgák jegyátlaga 4,87, az emelt szintűeké 4,93 lett.
„Ha valaki az évvégi iskolai összes tantárgyi átlagot (4,6) irreálisan magasnak találta volna, akkor nézze meg az érettségi eredményeket! Középszinten a vizsgajegyek átlaga: 4,87 (!), ami a tavalyi eredményt is túlszárnyalta” – írja Facebook-oldalán a Budaörsi Illyés Gyula Gimnázium, Szakgimnázium és Technikum az idei érettségi eredményeiről.
Hozzáteszik: az igazi „értékmérő” azonban az emelt szintű érettségi, hiszen azt külsős bizottságok előtt teszik le a diákok. „Az itt elért 4,93-as érdemjegyátlaghoz nincs mit hozzáfűzni” – írják.
A gimnázium által közzétett statisztikákból kiderül: az elmúlt időszakban évről évre egyre jobb átlageredményt szereztek a diákjaik az érettségin, tavaly például átlagosan 87,8, két éve 86,4 százalékra teljesítették a vizsgákat. A három végzős osztályból összesen hatvanhatan szereztek kitűnő érettségi bizonyítványt.
Nyilvánosságra hozták a nyelvvizsga-eredményeket is: a három osztály végzősei összesen 161 nyelvvizsgát tettek, ezek közül 79 B2-es, vagyis középfokú. 76 C1-es, vagyis felsőfokú, hatan pedig a C2-es bizonyítványt is megszerezték.
Múlt héten a budapesti Alternatív Közgazdasági Gimnázium is nyilvánosságra hozta az érettségi eredményeket, erről itt olvashattok.
Július 23-án, csütörtökön hirdetik ki a ponthatárokat az egyetemi felvételin. Mutatjuk, mire figyeljetek, és hogyan szerezhetitek meg a lehető legtöbb pontot.
A vasárnapi pedagógusnaphoz kapcsolódva jelenthetné be a kormány a NOKS-dolgozók bérrendezését – véli Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke. Szerinte egy ilyen döntés szimbolikus gesztus lenne az új oktatási vezetés részéről.
A Teleki Blanka Gimnázium egykori igazgatója, a Tanítanék Mozgalom vezéralakja még a 2016-os diáktüntetések idején vált ismertté. Később otthagyta az oktatást, jelenleg Dániában él. Most pedig nyílt levelet írt Lannert Judit oktatási miniszternek, amit teljes egészében közlünk.
Miniszterként első nagyinterjúját Lannert Judit a Balzac diákmédiának adta. A beszélgetésben a diákok túlterheltségéről, az érettségi és a gimnáziumi felvételi rendszer lehetséges reformjáról, a mesterséges intelligencia oktatásban betöltött szerepéről, valamint az iskolai szegregáció és az elitképzés problémáiról is beszélt. Az interjúból az is kiderült, hogy pályafutása elején két évig egy gyermekotthonban dolgozott nevelőtanárként.
Pedagógusnap alkalmából videóüzenetben köszöntötte a tanárokat, óvodapedagógusokat és minden nevelő-oktató munkát végző szakembert Lannert Judit. A miniszter üzenetében a pedagógusok értékeléséről is beszélt, hangsúlyozva, hogy annak a szakmai fejlődést kell szolgálnia, nem pedig a megbélyegzést.
Miközben országosan közel 70 ezerre tehető a kollégiumi férőhelyhiány, és számos egyetemi kollégium felújításra szorul, a kormány új kollégiumi helyek építését ígéri az uniós forrásokból. Vitézy Dávid a pénteki sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a Brüsszelből hazahozott pénzek egy részét a lakhatási válság enyhítésére fordítanák.
Bár a nyári időszakban esténként már most is lezárják a pesti alsó rakpart egy szakaszát az autóforgalom elől, a Fővárosi Diákközgyűlés tagjai szerint a Duna-partban még több lehetőség rejlik. A testület egy olyan programot mutatott be, amely a rakpartot még inkább a kikapcsolódás, a közösségi élet és a fenntartható városhasználat szolgálatába állítaná.
A sztrájkjog visszaállítása, a tankerületek átvilágítása, az SNI ellátás helyzete – többek között ezekről egyezetett az oktatási és gyermekügyi miniszter civil szervezetek képviselőivel.