A középszintű történelemérettségi második hosszú esszéjének megoldási javaslatát itt találjátok.
Már megnézhetitek a tegnapi töriérettségi hivatalos javítási útmutatóját: ha középszinten vizsgáztatok, kattintsatok ide, ha az emelt szintre vagytok kíváncsiak, akkor pedig ide.
A rövid feladatok megoldásait - azaz 1-12. feladatig válaszait - itt nézhetitek meg.
A 13-es feladatot, azaz az athéni demokráciáról szóló esszét itt nézhetitek meg.
Ha a második ipari forradalomról írtatok, kattintsatok ide a szaktanár javaslatáért.
Ha nálatok a tatárjárás volt a befutó téma, akkor a 15. feladatért kattintsatok ide.
Kádár korszak gazdaságpolitikája
Az 1956-os (T1) forradalom leverésével, szovjet (T2)katonai és politikai támogatással hatalomra jutott Kádár János több mint három évtizedes rendszere (1956-88/89 (T1) nem alkotott egységes időszakot, különböző szakaszait erősen befolyásolták a hazai és a nemzetközi politikai változások.A forradalmat követően az ún. "kemény diktatúrával" (megtorlás, erőszakszervezetek, nemzetközi kapcsolatok újraszervezése) építette ki a hatalmát, de már kezdetben látszott, hogy tanult a Rákosi korszak hibáiból, hiszen 1959-1961 között a téeszesítés (F1) új szemléletben valósult meg. Ennek az új szemléletnek a jellemzője az volt, hogy a szövetkezetekbe a parasztokat nem erőszakkal terelték be , hanem kedvezményeket ígértek nekik (TB ellátás)(F1). Így gyorsan, komolyabb társadalmi konfliktusok nélkül befejeződött a mezőgazdaság szövetkezetesítése (F1).Az amnesztia rendelet után politikai fordulat következett be: puha diktatúra jellemezte ezután a korszakot. („ „Aki nincs ellenünk, az velünk van.”)A gazdaságirányítás a és a gazdaság működése azonban nem működött kielégítően. Fennmaradt a tervutasításos újraelosztó rendszer (E1), a korábbi fő gazdasági célok lényegében nem változtak. A szocialista rendszer javított az életkörülményeken. A társadalom jólétét, biztonságát lehetőség szerint növelő politikát folytatott, amely a mindennapokban is érzékelhető pozitív változásokat hozott. (E1) A mezőgazdaságban a parasztok háztáji gazdálkodást folytathattak. Az itt megtermelt árut szabadon értékesíthették, ami miatt a paraszt érdekeltté vált a termelésben, és javult az élelmiszerellátás (E1).A gazdasági reformtörekvés már 1966-ban megfogalmazódott (F2), de a bevezetésére csak 1968 január 1-tőől került sor. Lényeg, hogy jobban figyelembe vették a piaci folyamatokat (F2), nagyobb lett a vállalatok szabadsága és lehetővé vált a teljesítmény alapú bérezés. (F2) Emellett azonban a teljes foglalkoztatottság fenntartása is megtörtént, viszont javult az élelmezés színvonala ("gulyáskommunizmusról", frizsiderszocializmus) (E2). A reformot a Szovjetunió leállíttatta, a csehszlovákiai tapasztalatok és a keményvonalas pártellenzék támadása miatt ( E4). A hetvenes években az első és második olajválság (1973, 1979) az olajár ugrásszerű emelkedését hozták E3). Az ország külkereskedelmi mérlege romlott, nőtt az eladósodás. Az olajválság következtében Magyarország egyre több hitelt vett fel, hiszen a dráguló olajat csak hitelekből lehetett megvásárolni. (E3) Egy idő után már a hitelek törlesztése érdekében kellett újabb hiteleket felvenni (adósságspirál).( E3) A 1960-1970-es években bevezetett nagyvonalú szociális intézkedések (lakásépítések) (F3) bevezetésekor nem számoltak a hosszú távú következményekkel. Úgy gondolták, hogy az új lakáspolitika, ami a gyermekvállalási kedvet növelte kedvező hatással jár a gazdasági problémák megoldására (F3) A társadalombiztosítási kiadások azonban messzemeghaladták a gazdaság egészének növekedését. A szocialista gazdasági rendszert egyszerre jellemezte a hiány és a pazarlás, a mesterséges árrendszer nem tükrözte a valódi költségeket és ráfordításokat (E4). A rendelkezésre álló források (külföldi hitelek) nem a piacképességet, a nyereségességet, az innovációra való hajlamot erősítették (E4).A mai érettségiről szóló, folyamatosan frissülő tudósításunkat itt találjátok:
| Érettségizzetek velünk! |
Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat. És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat. Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek. Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2022-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket. |
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
