Nagyon jó olvasmány Szabó Magda novellája, de nem is olyan könnyű elemezni

„Ezt a Szabó Magda-novellát sokkal könnyebb élvezni, mint értelmezni és elemezni” – mondta a középszintű magyarérettségi egyik esszéfeladatáról az Eduline által megkérdezett magyartanár. Az összehasonlító elemzés viszont kellemes meglepetést okozhatott a diákoknak, az egyik költemény ugyanis a tananyag része.

  • Eduline

Ahogy arról korábban beszámoltunk, az írásbeli második részében két elemzési feladat közül választhatnak a diákok: vagy egy Szabó Magda-novellát elemeznek a megadott szempontok alapján, vagy egy Janus Pannonius- és egy Juhász Gyula-verset hasonlítanak össze.

A szaktanár szerint a diákoknak tavaly jóval könnyebb dolguk volt a Mikszáth Kálmán-novellával, „itt a feladat is nehezebben érthető, mert a diákok egy része nehezen tudja értelmezni azt a kifejezést, hogy „elbeszéléstechnikai eszközök”, így nem biztos, hogy egészen egyértelmű lesz számukra, pontosan milyen elemzést várnak tőlük”. Szabó Magda egyébként a középiskolai tananyag része, de nem minden osztályban beszélnek róla, a regényei jóval ismertebbek a nagyközönség számára, mint a novellái.

„Nagyon örülök, hogy női szerző is szerepel az érettségin, ráadásul egy olyan szerző, aki a 20. századi irodalom meghatározó szereplője, mégis kevesebb szó esik róla az irodalomoktatásban” – magyarázza a szaktanár. Szerinte ezt a szöveget nagyon élvezetes olvasni, „lehet, hogy ez is szimpatikussá teszi a diákoknál”. „Amit tanultak a novellák elemzéséről, azt ennél a feladatnál is lehet használni, de meg kell érteni, hogy milyen szempontból kell a szöveghez nyúlni. Mindenesetre nehezebb feladat, mint a tavalyi” – teszi hozzá.

Egy nagyon ismert verset kaptak a vizsgázók

Aki nem szeretne novellát elemezni, választhatja az összehasonlító műelemzést is. „A feladat első ránézésre megnyugtatja a diákok egy részét, hiszen két tanult szerzőről van szó. A Janus Pannonius-vers ráadásul a tananyag része, az összehasonlítás fő szempontja pedig egyértelmű” – magyarázza a magyartanár.

Hozzáteszi: egyik mű sem formabontó, klasszikus líra, a formájuk könnyen elemezhető, ráadásul a Janus Pannonius-versnél a keletkezési körülményeket is ismerik a középiskolások. „Ezt a feladatot könnyen meg lehet oldani, például a két szerzői álláspontot kéri számon, ami világosan kiszedhető a szövegből” – magyarázza.

A szaktanár szerint a diákok szempontjából jó hír, ha egy ismert verset kell elemezniük, „ilyenkor megmutathatják szövegértési képességeiket, de tudnak támaszkodni az ismereteikre is”.

Az első infókat a szövegértés feladatrészről itt, a rövid szövegalkotási feladatról pedig itt olvashatjátok. Az Eduline szaktanárt is megkérdezett a feladatokról, véleményét a szövegértésről ide kattintva , a rövid szövegalkotásról pedig itt éritek el.

A mai vizsga legfontosabb részleteit a folyamatosan frissülő tudósításunkban olvashatjátok:

Érettségizzetek velünk!

Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat.

És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat.

Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek.

Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkatitt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2022-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.