Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is.
5078 felvételiző adta be a jelentkezését az ötéves, osztatlan jogászképzésre, közülük 3995-en jelölték meg a szakot első helyen – derül ki a friss felvételi statisztikákból. Igaz, még így is ez a felsőoktatás negyedik legnépszerűbb szakja, ennél többen csak gazdálkodási és menedzsmentre, kereskedelem és marketingre, valamint pszichológiára jelentkeztek.
2021-ben egyébként rekord született, több éve nem volt annyi jelentkező, mint tavaly – akkor 5397-en próbáltak bejutni a képzésre, 4157-en a jelentkezési lap első helyére sorolták a szakot. 2020-ban még 5128 volt a felvételizők száma, 2019-ben 4170, 2018-ban pedig mindössze 3930.
Könnyebb államilag finanszírozott helyet szerezni
A jogászképzés népszerűségének jót tett, hogy időről időre változtattak az állami ösztöndíjas forma előzetes ponthatárán - lefelé. 2015-ben a korábbi 465 helyett 460 volt, 2019-ben pedig 440 volt az állami ösztöndíjas képzés előzetes ponthatára.
A 2020-as felvételi előtt jelentette be az innovációs tárca, hogy „a megfelelő hallgatói létszám és eloszlás érdekében” 440-ről 350-re csökkentik a minimumponthatárt (a végleges ponthatárok a jelentkezők száma és pontszáma miatt ennél persze jóval magasabbak lettek, 365 és 472 között mozogtak). Ezzel párhuzamosan meghatározták az államilag finanszírozott helyek számát is, intézményenként legfeljebb 80 ilyen helyet lehet biztosítani a jogászhallgatóknak.
Tízből négy jogászhallgató szerzett diplomát
A jogászképzéseken egyébként jelentős a lemorzsolódás – még januárban írtunk arról, hogy a Felsőoktatási Elemzési Jelentések kutatása alapján az osztatlan jogászképzést a hallgatók alig 41 százaléka végezte el.
A kutatási eredmények azt mutatják, hogy a hallgatók 10 százaléka kilépett, 48 százalékuk pedig lemorzsolódott. Pedig a jogi képzési területen valóban ez a legnépszerűbb szak, ide jelentkezik a képzési területet választók több mint négyötöde.
