Az is kiderül, milyen szakokon húzták a legmagasabb ponthatárokat 2021-ben.
Bár a 2022-es ponthatárhúzás még messze van - a jelentkezőknek egészen július 21-ig kell várniuk, hogy kiderüljön, bekerültek-e egyetemre, főiskolára, - a tavalyi ponthatárokat ide kattintva megnézhetitek. Ez segíthet kalkulálni, hogy az idei évben nagyjából mekkora pontszámokra kell számítani.
Volt olyan szak, ahol tavaly extramagas ponthatárt húztak
2021-ben egy tanárszakon volt a legmagasabb a felvételi ponthatár: az ELTE osztatlan tanárképzésére, matematika-olasz tanári szakra 492 ponttal lehetett bekerülni. Ezt a szakot egyébként 2021 szeptemberében mindössze egyetlen hallgató kezdte meg.
Nem volt egyszerű bekerülni az ELTE jogászképzésének állami ösztöndíjas helyeire sem, ehhez 472 pontra volt szükség. A jogászképzésben nemcsak az ELTE, hanem a Pázmány Péter Katolikus Egyetem is magas ponthatárt húzott, a gólyák 463 ponttal kezdhették el a jogász alapszakot. A Budapesti Corvinus Egyetemen is születtek magas ponthatárok, a nemzetközi tanulmányok szakon 467, az angol nyelvű nemzetközi gazdálkodás szakon pedig 472 pontot kellett elérni.
Már nyilvánosak az idei előzetes ponthatárok
Előzetes ponthatárokat már a 2022 szeptemberében induló képzésekre is húztak, hogy pontosan ez pontosan mit jelent, és hogy egyes képzéseken hol húzták meg, azt ide kattintva nézhetitek meg.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
