Utánajártunk, hány pontot kaphattok a középfokú vagy a felsőfokú nyelvvizsgáért, és arra is választ adunk, mi a teendőtök, ha külföldi bizonyítványotok van.
Nyelvvizsgákkal maximum 40 többletpontot gyűjthettek: a középfokú komplex nyelvvizsga 28 pontot, míg a felsőfokú bizonyítvány 40 pontot ér. Fontos tudnotok, hogy 40 pontnál többet akkor sem kaphattok a nyelvtudásért, ha több nyelvből szereztetek nyelvvizsgát. Azaz, hiába rendelkeztek két középfokú nyelvvizsgával, 56 többletpont helyett csak 40-et kaphattok. Azt is érdemes észben tartani, hogy egy nyelvből csak egy nyelvvizsgáért jár pluszpont.
Többletpont csak komplex nyelvvizsgákért jár - kivéve, ha szakértői véleményetek van arról, hogy sajátos nevelési igényetek miatt nem tudjátok letenni a komplex vizsgát. Ilyenkor csak a szóbeli vagy csak az írásbeli részért is jár a 28/40 pont.
Vannak azonban olyan képzések, ahol nem jár pont a nyelvtudásért, mert kizárólag a gyakorlati vizsga eredménye alapján rangsorolják a jelentkezőket - ide tartozik például az edző és a szakoktató alapképzési szak, a művészet és művészetközvetítés területéhez tartozó szakok és a művészeti tanárképzés.
Hogyan kell megadni a nyelvvizsga-bizonyítvány adatait?
A 2003. január 1. után szerzett, államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítványotokkal nincs teendőtök: a dokumentumokat nem kell benyújtani, ugyanis azokat az Oktatási Hivatal a közhiteles nyelvvizsga-adatbázisból ellenőrzi.
Milyen szabály vonatkozik a külföldi nyelvvizsgákra?
A legtöbb külföldi nyelvvizsgát honosítani kell, amelynek menetéről ide kattintva olvashattok. Van néhány olyan központ, amelynek a nyelvvizsgáját honosítás nélkül is elfogadják a jelentkezéskor, ilyen a Cambridge Assessment English vagy a Goethe Institut.
A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.
A tanév utolsó heteiben vonat- és buszpályaudvarok telnek meg izgatott iskoláscsoportokkal, akik néhány napra kiszakadhatnak a megszokott iskolai rutinból. Az osztálykirándulások felszabadult hangulatában azonban váratlan helyzetek is adódhatnak.
A roma fiatalok továbbtanulását támogató „Irány az Egyetem!” program idén szeptembertől nem indul el. A szervezet szerint a döntés hátterében a bizonytalan finanszírozási helyzet áll, ezért egyelőre nem tudják vállalni egy új évfolyam teljes támogatását.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
21 igazolatlan hiányzás felett csak a tanulót, 30 óra felett már a családot is retorzió éri a mulasztás miatt.
Sok iskolában már nem nagyon foglalkoznak a pedagógusok TÉR-értékelésével, de még mindig akadnak olyan intézmények, ahol még mindig komolyan veszik.
A 2026-os CWUR top 2000-es listájára hét magyar egyetem került be, közülük négy a legjobb ezerbe is bejutott.
