Keresztféléves felvételi: mutatjuk, hány pont jár a nyelvvizsgákért

Utánajártunk, hány pontot kaphattok a középfokú vagy a felsőfokú nyelvvizsgáért, és arra is választ adunk, mi a teendőtök, ha külföldi bizonyítványotok van.

  • Bezzeg Hanna

Nyelvvizsgákkal maximum 40 többletpontot gyűjthettek: a középfokú komplex nyelvvizsga 28 pontot, míg a felsőfokú bizonyítvány 40 pontot ér. Fontos tudnotok, hogy 40 pontnál többet akkor sem kaphattok a nyelvtudásért, ha több nyelvből szereztetek nyelvvizsgát. Azaz, hiába rendelkeztek két középfokú nyelvvizsgával, 56 többletpont helyett csak 40-et kaphattok. Azt is érdemes észben tartani, hogy egy nyelvből csak egy nyelvvizsgáért jár pluszpont.

Többletpont csak komplex nyelvvizsgákért jár - kivéve, ha szakértői véleményetek van arról, hogy sajátos nevelési igényetek miatt nem tudjátok letenni a komplex vizsgát. Ilyenkor csak a szóbeli vagy csak az írásbeli részért is jár a 28/40 pont.

Vannak azonban olyan képzések, ahol nem jár pont a nyelvtudásért, mert kizárólag a gyakorlati vizsga eredménye alapján rangsorolják a jelentkezőket - ide tartozik például az edző és a szakoktató alapképzési szak, a művészet és művészetközvetítés területéhez tartozó szakok és a művészeti tanárképzés.

Hogyan kell megadni a nyelvvizsga-bizonyítvány adatait?

A 2003. január 1. után szerzett, államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítványotokkal nincs teendőtök: a dokumentumokat nem kell benyújtani, ugyanis azokat az Oktatási Hivatal a közhiteles nyelvvizsga-adatbázisból ellenőrzi.

Milyen szabály vonatkozik a külföldi nyelvvizsgákra?

A legtöbb külföldi nyelvvizsgát honosítani kell, amelynek menetéről ide kattintva olvashattok. Van néhány olyan központ, amelynek a nyelvvizsgáját honosítás nélkül is elfogadják a jelentkezéskor, ilyen a Cambridge Assessment English vagy a Goethe Institut.

Hozzászólások

A szakképzést választó diákok egy része már az iskolában szakmát váltana

A szakképző iskolákban az éves lemorzsolódás ötször akkora, mint a technikumokban, a pályaválasztásukban bizonytalan diákok pedig gyakran más szakmában képzelik el a jövőjüket. Többek között erről beszélt Nagy Zoltán, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH) megbízott elnöke a XXVIII. Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.

Megalakulása óta közel 1,2 milliárd forint állami támogatást kapott a Nemzeti Pedagógus Kar

2015 és 2026 között összesen csaknem 1,2 milliárd forint állami támogatást kapott a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) – derült ki az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium válaszából, amelyet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) közérdekű adatigénylésére küldött. A szakszervezet szerint a szervezetnek már meg kellett volna szűnnie.

Ötödik és nyolcadik osztály között veszik el a tanulási kedv: 6+6-os iskolarendszert javasolnak a szakértők

A jelenlegi nyolcosztályos általános iskola helyett hat év alapfokú és hat év középfokú képzésből álló iskolarendszerre lenne szükség Gloviczki Zoltán, Gyarmathy Éva és Lányi András szerint. A szakemberek úgy vélik, hogy a diákok jelentős része éppen az ötödik és nyolcadik osztály között veszíti el a tanulási kedvét, ezért az oktatás szerkezetét is érdemes lenne újragondolni.

Vidnyánszky Attila bocsánatot kért az SZFE átalakításáért, majd felsorolta, miért volt jó a modellváltás

Nyílt levélben reagált Vidnyánszky Attila a Színház- és Filmművészeti Egyetem 2020-as modellváltásának hatodik évfordulóján tartott megemlékezésre. A Nemzeti Színház vezérigazgatója, az egyetemet fenntartó alapítvány korábbi elnöke Bocsánatkérés című levelében az elmúlt hat év eredményeit sorolta fel, és a korábbi egyetemi működést is bírálta.