Minden második AKG-s végzős külföldön tanul tovább, Hollandia a legnépszerűbb ország
49 százalékuk külföldi egyetemen tanult tovább, a legtöbben Hollandiában kezdték ezt a tanévet – derül ki azokból az adatokból, amelyeket az Alternatív Közgazdasági Gimnázium (AKG) tett közzé a 2021-ben végzett évfolyamról.
A külföldön továbbtanuló AKG-sok 69 százaléka holland egyetemet választott, a három legnépszerűbb külföldi intézmény mindegyike holland: a legtöbben az amszterdami egyetemet, a leideni egyetemet és az Erasmus University Rotterdamot választották. Az összes külföldön tanuló végzős 24%-a Amszterdamban, 16%-a Rotterdamban, 13%-a Hágában él.
akg.hu
A külföldön továbbtanuló AKG-sok 16 százaléka Angliában folytatta a tanulmányait, a harmadik legkedveltebb Írország 5 százalékkal, de vannak, akik Kanadában, Romániában, Belgiumban, Olaszországban vagy Svédországban kezdték meg az egyetemet.
akg.hu
A magyar egyetemek közül egyébként a Budapesti Corvinus Egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, valamint a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem volt a legnépszerűbb az AKG-sok körében.
Az egyik budapesti gimnáziumban a májusban érettségizettek közül minden második diák szeptemberben már valamelyik külföldi egyetemen kezdett, de a HVG most megjelent középiskolai rangsorának élén álló három budapesti gimnáziumban – az Eötvösben, a Fazekasban és a Radnótiban – is magas a külföldre készülők aránya. A végzősök ráadásul nem a „futottak még” kategóriából választanak, hanem a legnevesebb brit, francia, amerikai vagy éppen holland egyetemekre felvételiznek. Az idei tudományos diákolimpiák magyar érmesei közül ma már többen cambridge-i hallgatók.
A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint a tervezett források nem elegendők a beígért reformok megvalósításához, ráadásul a költségvetési javaslatról a szakszervezetekkel sem egyeztettek.
Több mint ötven évvel azután, hogy megkezdte jogi tanulmányait a Szegedi Tudományegyetem elődintézményében, Krasznahorkai László Nobel-díjas író ismét visszatért az egyetemre és díszdoktori címet vehetett át.
A 2027-es költségvetésben 181 milliárd forintot fordítanának a pedagógusok és a nevelést-oktatást közvetlenül segítő (NOKS) dolgozók béremelésére – többek között erről beszélt parlamenti felszólalásában Müller Anna országgyűlési képviselő, az Oktatási Bizottság alelnöke.
2015 és 2026 között összesen csaknem 1,2 milliárd forint állami támogatást kapott a Nemzeti Pedagógus Kar – derült ki az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium válaszából.