Minden második AKG-s végzős külföldön tanul tovább, Hollandia a legnépszerűbb ország

49 százalékuk külföldi egyetemen tanult tovább, a legtöbben Hollandiában kezdték ezt a tanévet – derül ki azokból az adatokból, amelyeket az Alternatív Közgazdasági Gimnázium (AKG) tett közzé a 2021-ben végzett évfolyamról.

  • Szabó Fruzsina

A 2021-ben érettségizett évfolyamból 92 diákot vettek fel felsőoktatási intézménybe, 49 százalékuk külföldi egyetemen, 51 százalékuk itthon tanul tovább. Az AKG oldalán lévő adatokból jól látszik, milyen hatással volt a külföldi továbbtanulást tervezők választására a Brexit és az azzal járó felsőoktatási változások – az EU-ból érkező elsőévesek idén már nem kaptak tandíjkedvezményt, és a kinti diákhitelt sem vehették fel.

A külföldön továbbtanuló AKG-sok 69 százaléka holland egyetemet választott, a három legnépszerűbb külföldi intézmény mindegyike holland: a legtöbben az amszterdami egyetemet, a leideni egyetemet és az Erasmus University Rotterdamot választották. Az összes külföldön tanuló végzős 24%-a Amszterdamban, 16%-a Rotterdamban, 13%-a Hágában él.

akg.hu

A külföldön továbbtanuló AKG-sok 16 százaléka Angliában folytatta a tanulmányait, a harmadik legkedveltebb Írország 5 százalékkal, de vannak, akik Kanadában, Romániában, Belgiumban, Olaszországban vagy Svédországban kezdték meg az egyetemet.

akg.hu

A magyar egyetemek közül egyébként a Budapesti Corvinus Egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, valamint a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem volt a legnépszerűbb az AKG-sok körében. 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.