Jót tett a járvány a brit érettségiknek - ilyen jól még sosem sikerültek a "vizsgák"

Olyan jók lettek a vizsgaeredmények, hogy idén rekordmennyiségű, közel 400 ezer diákot vettek fel a brit egyetemekre.

  • Csik Veronika

Megjöttek a brit érettségi, az A-levels idei eredményei - írja a BBC. Az eredmények magukért beszélnek: rekordmagas pontokat értek el a diákok a járványidőszak második évében.

Ez persze annyira nem is meglepő, idén a diákok nem vizsgáztak semmiből, az eredményeiket a tanárok értékelése alapján kapták. Így 2021-ben az A* és A minősítéseket - tehát a legmagasabb fokozatot - elérők arány közel 75%-kal nőtt a hagyományos vizsgákhoz, azaz az utolsó megtartott 2019-es érettségihez képest.

Az osztályzási módszer persze tavaly óta komoly kérdés a szigetországban, sokan ugyanis úgy érzik a tanári osztályozás cseppet sem pártatlan. Sok iskolában pedig komoly nyomást jelentett az év végi és a vizsgajegyek kiosztása, ugyanis a szülők sok esetben nyomásgyakorlással próbálták kiharcolni a jó jegyeket.

Sőt a felvételi eredmények előtt az egyetemek is aggódtak. Az angol egyetemi hallgatói érdekképviselet attól tartott, hogy a jelentkező diáktömeg befolyásolhatja akár az oktatás minőségét is. Arra kérték az egyetemeket, hogy ne "áldozzák fel a minőséget" a hallgatók eszeveszett toborzásával. Konkrétan arra kérték az intézményeket, hogy ne vegyenek fel túl sok hallgatót és ne bővítsék a végtelenségig a kurzusokat.

… aztán megjöttek az eredmények 

A felvettek száma a tavalyi visszaeséshez képest ugyan, de 5 százalékkal nőtt. Sőt a leendő hallgatók 8 százaléka az első helyen megjelölt szakra került be. Idén az Egyesült Királyság területén élő 18 évesek 43 százaléka jelentkezett felsőoktatási intézménybe.

Ez finoman szólva is jól jött a brit egyetemeknek, amik nem voltak túl jó helyzetben. Tavaly a járvány miatt, a külföldi diákok kiesésével komoly bevételtől estek el, és úgy néz ki, a Brexit-megállapodás is befolyásolja a jelentkezési kedvet (legalábbis a magyar diákok körében).

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.