Ezeken a képzéseken a legnagyobb a verseny a bejutásért - a gazdasági szakok ponthatárai, statisztikái

Milyenek voltak a ponthatárok 2020-ban a legnépszerűbb gazdasági képzéseken? És hányan jelentkeztek 2021-ben? Mutatjuk, ahogyan azt is, hogy az előzetes ponthatárok függvényében mire számíthattok idén.

  • Tóth Alexandra

2021-ben is a gazdaságtudományok képzési terület a legnépszerűbb a felvételizők körében, összesen 29 361-en jelentkeztek az ehhez tartozó szakok valamelyikére - 22 408-an első helyen. Államilag támogatott formában 24 400-an szeretnének tovább tanulni.

A gazdasági képzések közül továbbra is tarol a gazdálkodási és menedzsment szak: több mint tízezren küzdenek a bejutásért. Ezt a kereskedelem és marketing, majd a nemzetközi gazdálkodás követi 6747, illetve 3854 jelentkezővel. Ahogyan a felvételizők száma, úgy a ponthatárok is tetőznek ezeken a szakokon: az államilag támogatott képzésekre egyes helyeken több mint 450 pont is kellett a bejutáshoz.

A következőkben megnézhetitek, hogy az egyes gazdaságtudományi képzésekre hányan jelentkeztek idén, mennyi felvételizőt vettek fel tavaly, illetve mutatunk néhány példát arra is, hogy mennyi volt a ponthatár a különböző felsőoktatási intézmények nappali munkarendű, államilag támogatott alapszakjain.

Gazdálkodási és menedzsment - idei jelentkezők/tavalyi felvettek: 10 361/3213

  • BGE: 400 pont
  • BCE: 427 pont
  • DUE: 458 pont

Kereskedelem és marketing - 6747/1868

  • SZTE: 400 pont
  • BCE: 436 pont
  • BGE: 400 pont

Nemzetközi gazdálkodás - 3854/1266

  • PE: 402 pont
  • DE: 400 pont
  • BCE (angol nyelven): 430 pont

Pénzügy és számvitel - 3788/1437

  • KE: 400 pont
  • BCE (Budapest): 425 pont
  • BGE: 409 pont

Turizmus-vendéglátás - 3391/1394

  • SZTE: 400 pont
  • SZIE: 406 pont
  • BCE: 425 pont

Emberi erőforrások - 2164/555

  • EKE: 402 pont
  • ME: 400 pont
  • KRE: 403 pont

Alkalmazott közgadaságtan - 376/103

  • BCE: 410 pont

A gazdasági képzéseken idén is húztak előzetes ponthatárokat. Ez azt jelenti, hogy ezeken a szakokon csak akkor szerezhettek állami ösztöndíjas helyet, ha eléritek ezt a ponthatárt. Az önköltséges képzésekre ezek a ponthatárok nem vonatkoznak. Ide kattintva nézhetitek meg az idei számokat.

Emelkedhetnek ezek a ponthatárok? Igen, előfordult már a korábbi években is, hogy a jelentkezők száma és teljesítménye alapján emelkedtek néhány ponttal az előzetes ponthatárok.

A pontszámítással kapcsolatos összefoglaló cikkünket itt, a 2021-es felvételi legfrissebb híreit pedig itt találjátok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.