Az öt legfontosabb kérdés és válasz a sorrendmódosítással kapcsolatban

A "hogyan"-tól a "meddig"-ig most minden kérdésre válaszolunk.

  • Tóth Alexandra

Hogyan tudjátok átrendezni a szakokat?

Ehhez először is be kell lépnetek az E-felvételi Sorrendmódosítás menüpontjába, majd az egyes jelentkezési helyek mellett található nyilak segítségével változtathattok a sorrenden, amit végül a Mentés gombbal tudtok rögzíteni. Az így létrejött módosítási kérelem automatikusan bekerül a rendszerbe, a feldolgozás állapotát pedig a Kérelmek menüpontban tudjátok nyomon követni.

Fontos: csak a jelentkezéskor megadott szakokat tudjátok mozgatnit, azaz új egyetemet vagy új képzést már nem tudtok felvenni a listába. Ez alól egyedül egy kivétel van: ha egy már meglévő jelentkezési hely finanszírozási párját szeretnétek felvenni – azaz ha a jelentkezéskor csak az állami ösztöndíjas formát jelöltétek meg, akkor lehetőségetek van a költségtérítéses párját is hozzáadni a listához – emeli ki a Felvi.

Hányszor lehet módosítani?

A döntést mindenképp érdemes alaposan átgondolni, sorrendet módosítani ugyanis csak egyetlen alkalommal lehet. Vagyis aki megtette, később már nem módosíthat újra, hiába gondolja meg magát közben.

Mikor érdemes változtatni?

Akkor, ha nem az a képzés szerepel a listátok élén, ahova a leginkább be szeretnétek kerülni – például költözés miatt már egy hátrébb sorolt intézmény lenne közelebb, könnyebben elérhető, vagy esetleg változott a család anyagi helyzete.

Szintén érdemes lehet felcserélni a szakokat akkor, ha az állami ösztöndíjas képzési forma hátrébb szerepel, mint az önköltséges. Ugyanis mindenki a listájában szereplő első olyan helyre nyerhet csak felvételt, ahol felvételi összpontszáma eléri a meghatározott ponthatárt – tehát ha nem éritek el az állami ösztöndíjas ponthatárt, nem történik semmi baj, de ha idén esetleg alacsonyabbak lesznek a ponthatárok, akkor esélyetek sem lesz az állami képzésre bekerülni, ha az hátrébb szerepel mint az önköltséges.

És mikor nem?

Vannak azonban olyan esetek is, amikor a sorrendmódosítás nem a legcélszerűbb választás:

  • Ha egy megjelölt képzésnél van kötelező alkalmassági vizsga, de nem sikerült, azaz „nem felelt meg" vagy „nem jelent meg" eredményt kaptatok. Ugyanis az alkalmassági vizsga hiányában semmilyen esetben sem kerülhettek be arra a képzésre, ahol ezt előírják. Jó hír, hogy ilyenkor a ponthatárok megállapításakor ezt a jelentkezési helyet nem is veszik figyelembe, az összes többit azonban igen – tehát olyan, mintha nem is lenne ott, emiatt nem is érdemes külön módosítani a sorrenden.
  • Akkor sem kell feltétlenül variálni, ha az érettségi eredményeitek, illetve a korábbi évek ponthatárai ismeretében úgy érzitek, nem lesz elég az összpontszámotok. A ponthatárok alakulását ugyanis nagyon sok tényező befolyásolja: az adott szakra jelentkezők száma, az intézmények által oda felvehető létszám (kapacitás), a többi jelentkező pontszáma, de még az is, hogy ők hányadik helyre sorolták ugyanezt a képzés. Így előfordulhat, hogy a pontjaitok mégis elegendőek lennének, viszont mivel időközben hátrébb soroltátok az álomszakotokat, ezért valamelyik kevésbé vágyott, de (a módosítás miatt) a sorrendben előrébb szereplő intézménybe kerültök be.
  • Olyankor sem érdemes módosítani, ha mégsem akartok egy képzésre bekerülni, ilyenkor előnyösebb inkább annak visszavonását (kizárását) választani. A jelentkezési helyek visszavonása ugyanis nem számít bele a sorrendmódosításba, arra ettől függetlenül van lehetőségetek. Visszavonni jelentkezési helyet tetszőleges alkalommal lehet, de ilyenkor is körültekintőnek kell lenni: a visszavonás sem visszavonható, vagyis a visszavont jelentkezési helyet nem lehet újból aktiválni, és értelemszerűen nem lehet helyette új képzést sem megjelölni.

Meddig módosíthattok?

2021. július 8-ig, úgyhogy már nincs túl sok idő a változtatásra.

A 2021-es felvételivel kapcsolatos folyamatosan frissülő cikkeinket itt találjátok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.