Mesterképzésre jelentkeztetek? Ezt a táblázatot mindenképpen nézzétek meg még július 8. előtt

A mesterképzéseknél ugyanis nem mindegy, milyen alapszakon tanultatok korábban. Mutatjuk, hol nézhetitek meg a bemeneti követelményeket, illetve mikor lehet szükségetek kreditelismerésre.

  • Tóth Alexandra

Korábban már írtunk róla, milyen minimumponthatárral kell kalkulálnotok, ha mesterszakra jelentkeztetek, illetve annak is utánajártunk, mennyi többletpontot kaphattok a felvételin 2021-ben. Most pedig azt néztük meg, mit kell tudnotok a kreditelismerésről.

Az alapképzésben szerzett végzettség ugyanis önmagában még nem feltétlenül elég ahhoz, hogy felvételt nyerjetek egy mesterszakra. Ehhez teljesítenetek kell a bemeneti követelményeket, amelyeket ebben a táblázatban nézhettek meg.

Ha olyan szakon szereztétek az alap diplomátokat, amely az adott mesterképzésen teljes kreditérték beszámításával elfogadható, nincs további teendőtök, hiszen külön vizsgálat nélkül elfogadják a jelentkezéseteket. Ellenkező esetben a megjelölt egyetem vagy főiskola kreditelismerési eljárásban vizsgálja meg, hogy a korábban szerzett kreditek közül mennyi ismerhető el az új képzésen.

Amennyiben csak a minimálisan előírt szakterületi kreditszámmal rendelkeztek, akkor felvehetnek titeket a képzésre, viszont a kreditszám különbözetét a mesterképzés első két félévében meg kell szereznetek. Ha pedig egyáltalán nem ismerhetők el az alaképzésen megszerzett kreditjeitek a mesterképzéshez, akkor nem is kerülhettek be az adott szakra. Mivel a kreditelismerés teljesen a felsőoktatási intézmények hatáskörébe tartozik, ezért erről bővebben az adott egyetemnél vagy főiskolánál tudtok érdeklődni.

Fontos, hogy ha előzetesen már lefolytattátok az egyetemmel a kreditelismerést - vagyis még a jelentkezés leadása előtt felkerestétek az adott intézményt -, akkor sem kell feltöltenetek a felvi rendszerébe a határozatot. Illetve arra is figyeljetek, hogy a kreditelismerési eljárásért a felsőoktatási intézmények díjat kérhetnek.

A 2021-es felvételivel kapcsolatos folyamatosan frissülő cikkeinket itt találjátok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.