A mesterképzéseknél ugyanis nem mindegy, milyen alapszakon tanultatok korábban. Mutatjuk, hol nézhetitek meg a bemeneti követelményeket, illetve mikor lehet szükségetek kreditelismerésre.
Korábban már írtunk róla, milyen minimumponthatárral kell kalkulálnotok, ha mesterszakra jelentkeztetek, illetve annak is utánajártunk, mennyi többletpontot kaphattok a felvételin 2021-ben. Most pedig azt néztük meg, mit kell tudnotok a kreditelismerésről.
Az alapképzésben szerzett végzettség ugyanis önmagában még nem feltétlenül elég ahhoz, hogy felvételt nyerjetek egy mesterszakra. Ehhez teljesítenetek kell a bemeneti követelményeket, amelyeket ebben a táblázatban nézhettek meg.
Ha olyan szakon szereztétek az alap diplomátokat, amely az adott mesterképzésen teljes kreditérték beszámításával elfogadható, nincs további teendőtök, hiszen külön vizsgálat nélkül elfogadják a jelentkezéseteket. Ellenkező esetben a megjelölt egyetem vagy főiskola kreditelismerési eljárásban vizsgálja meg, hogy a korábban szerzett kreditek közül mennyi ismerhető el az új képzésen.
Amennyiben csak a minimálisan előírt szakterületi kreditszámmal rendelkeztek, akkor felvehetnek titeket a képzésre, viszont a kreditszám különbözetét a mesterképzés első két félévében meg kell szereznetek. Ha pedig egyáltalán nem ismerhetők el az alaképzésen megszerzett kreditjeitek a mesterképzéshez, akkor nem is kerülhettek be az adott szakra. Mivel a kreditelismerés teljesen a felsőoktatási intézmények hatáskörébe tartozik, ezért erről bővebben az adott egyetemnél vagy főiskolánál tudtok érdeklődni.
Fontos, hogy ha előzetesen már lefolytattátok az egyetemmel a kreditelismerést - vagyis még a jelentkezés leadása előtt felkerestétek az adott intézményt -, akkor sem kell feltöltenetek a felvi rendszerébe a határozatot. Illetve arra is figyeljetek, hogy a kreditelismerési eljárásért a felsőoktatási intézmények díjat kérhetnek.
A 2021-es felvételivel kapcsolatos folyamatosan frissülő cikkeinket itt találjátok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
