Változik a 2021-es felvételi szabálya: idén azok is jól járnak, akiknek csak résznyelvvizsgájuk van

Eltérően az általános szabályoktól - ahol csak a komplex nyelvvizsga ér többletpontot -, idén az írásbeli vagy a szóbeli részvizsgáért is kaphattok pluszpontokat. Mutatjuk, hogy mennyit.

  • Tóth Alexandra

Alapesetben a középfokú (B2) nyelvvizsgáért 28 többletpontot, a felsőfokúért (C1) pedig 40 többletpontot kaphattok a felvételin. 2021-ben viszont a részvizsgákért is jár a pluszpont, méghozzá a következőképpen:

  • egy középfokú (B2) írásbeli nyelvvizsga 28 többletpontot,
  • egy középfokú (B2) szóbeli nyelvvizsga 14 többletpontot,
  • egy felsőfokú (C1) írásbeli nyelvvizsga 40 többletpontot,
  • egy felsőfokú (C1) szóbeli nyelvvizsga pedig 20 többletpontot ér.

Fontos, hogy a múlt héten megjelent rendelet a járvány elleni védekezésről szóló törvény hatályvesztésekor szintén hatályát veszti majd - tehát valószínűleg a jövő évi felvételire már nem vonatkozik majd, hacsak nem lesz akkor is hasonló a helyzet, mint idén -, de addig is a 2021-es általános-, illetve pótfelvételi szabályait felülírja.

Azt azonban ne feledjétek, hogy ha ugyanabból a nyelvből van nyelvvizsgátok és emelt szintű érettségitek is, a pluszpontot csak egyszer, a számotokra kedvezőbb jogcímen kaphatjátok meg. Tehát vagy az emelt szintű érettségiért járó 50 pontot, vagy a középfokú nyelvvizsgáért járó 14 vagy 28 pontot - felsőfokú nyelvvizsga esetén 20 vagy 40 pontot - kaphatjátok meg. Viszont arra is érdmes ügyelni, hogy az emelt szintű érettségiért járó 50 ponttal is csak akkor számolhattok, ha legalább 45 százalékra teljesítettétek a vizsgát, illetve ha a felvételin az érettségi pontjaitokat az emelt szinten teljesített vizsgaeredmény alapján számolják.

De a nyelvvizsga kérdése nemcsak a felvételizőket foglalkoztatja, hanem a végzős hallgatókat is. Arról azonban még mindig nem esett szó, hogy ők kapnak-e könnyítést idén. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter korábban azt mondta, "megfontolják" a nyelvvizsga-amnesztia kérdését, hiszen tavaly is lehetővé tették a hallgatóknak, hogy nyelvvizsga nélkül átvehessék a diplomájukat.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.