Eltérően az általános szabályoktól - ahol csak a komplex nyelvvizsga ér többletpontot -, idén az írásbeli vagy a szóbeli részvizsgáért is kaphattok pluszpontokat. Mutatjuk, hogy mennyit.
Alapesetben a középfokú (B2) nyelvvizsgáért 28 többletpontot, a felsőfokúért (C1) pedig 40 többletpontot kaphattok a felvételin. 2021-ben viszont a részvizsgákért is jár a pluszpont, méghozzá a következőképpen:
Fontos, hogy a múlt héten megjelent rendelet a járvány elleni védekezésről szóló törvény hatályvesztésekor szintén hatályát veszti majd - tehát valószínűleg a jövő évi felvételire már nem vonatkozik majd, hacsak nem lesz akkor is hasonló a helyzet, mint idén -, de addig is a 2021-es általános-, illetve pótfelvételi szabályait felülírja.
Azt azonban ne feledjétek, hogy ha ugyanabból a nyelvből van nyelvvizsgátok és emelt szintű érettségitek is, a pluszpontot csak egyszer, a számotokra kedvezőbb jogcímen kaphatjátok meg. Tehát vagy az emelt szintű érettségiért járó 50 pontot, vagy a középfokú nyelvvizsgáért járó 14 vagy 28 pontot - felsőfokú nyelvvizsga esetén 20 vagy 40 pontot - kaphatjátok meg. Viszont arra is érdmes ügyelni, hogy az emelt szintű érettségiért járó 50 ponttal is csak akkor számolhattok, ha legalább 45 százalékra teljesítettétek a vizsgát, illetve ha a felvételin az érettségi pontjaitokat az emelt szinten teljesített vizsgaeredmény alapján számolják.
De a nyelvvizsga kérdése nemcsak a felvételizőket foglalkoztatja, hanem a végzős hallgatókat is. Arról azonban még mindig nem esett szó, hogy ők kapnak-e könnyítést idén. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter korábban azt mondta, "megfontolják" a nyelvvizsga-amnesztia kérdését, hiszen tavaly is lehetővé tették a hallgatóknak, hogy nyelvvizsga nélkül átvehessék a diplomájukat.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
A 2027/2028-as tanévtől jelentősen átalakulhat az iskolaérettségről szóló döntés rendszere. Az oktatási tárca azt közölte, hogy készül egy jogszabálytervezet, amely szerint ismét nagyobb szerepet kaphatnak a szülők és az óvodapedagógusok. Ha ők egyetértenek abban, hogy a gyerek iskolaérett, nem az Oktatási Hivatalnak kell döntenie a kérdésben.
Összegyűjtöttünk néhány izgalmas programot a nyár utolsó heteire!
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Több mint 100 kiadvány tankönyvvé nyilvánítása zárult le sikeresen, így ezekkel is bővül az iskolák számára elérhető tankönyvkínálat.
Kevesebb magolás, rövidebb irodalmi feladatsor, több szakmai szabadság és később akár az érvelés visszatérése is jöhet a magyarérettségin. A lehetséges változtatásokról Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke és Miklós György, a Szülői Hang alapítója beszélt a Népszavának.
Újraindítanák a budapesti Diákváros korábban leállított projektjét – jelentette be Vitézy Dávid. A fejlesztéshez tartozó területek és a korábban elkészült tervek augusztus végére a Közlekedési és Beruházási Minisztériumhoz kerülnek. A régi terveket az eltelt évek miatt felülvizsgálják, de továbbra is egy lakó- és kollégiumi funkciókat ötvöző városnegyed kialakítása a cél.
