Bár a mai kormányinfón ott volt Orbán Viktor Magyarország miniszterelnöke is, a nyelvvizsgakérdés továbbra is megválaszolatlan.
Sok egyetemen már elkezdődött a záróvizsga-időszak, a végzős egyetemisták és főiskolások azonban még mindig nem tudják, nyelvvizsga nélkül is megkaphatják-e majd a diplomájukat. A kormány még nem döntött, pedig több mint 25 ezer hallgató sorsa függ ettől.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a múlt csütörtöki kormányinfón újságírói kérdésre válaszolva azt mondta, "megfontolják" a nyelvvizsga-amnesztia kérdését, hiszen tavaly is lehetővé tették a hallgatóknak, hogy nyelvvizsga nélkül átvehessék a diplomájukat. A mai kormányinfón elő sem került a téma, így nem tudni, a kormány valóban fontolóra vette-e a kérdést vagy még nem volt terítéken az idei nyelvvizsga-amnesztia.
Tavaly a gazdasági újraindítási terv részeként több mint 110 ezer - nyelvvizsga hiányában bentragadt - diplomát adtak ki a felsőoktatási intézmények.
Korábban a miniszter az mondta, a kormánynak több nézőpontot kell figyelembe vennie: a nyelvvizsga eddig is feltétele volt a diplomaszerzésnek, de gazdasági szempontok miatt fontos, hogy "azok, akik már záróvizsgát tettek, mihamarabb megkaphassák a diplomájukat, és részt tudjanak ebben venni”.
Az Eduline írta meg pár héttel ezelőtt, hogy a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) azt javasolja az innovációs minisztériumnak, idén is adjanak nyelvvizsga-amnesztiát a végzős egyetemistáknak és főiskolásoknak. A szervezet becslése szerint akár 25 ezer diploma is bennragadhat a nyelvvizsga hiánya miatt, a hallgatók egy része ugyanis nem tudta megszerezni a bőrkötétes bizonyítványt – márciusban a nyelviskolák és a nyelvvizsgaközpontok is bezártak, sokáig csak online órákat és vizsgákat tarthattak.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
