Jogász, osztatlan tanári, általános orvos – ezek a 2021-es felvételi legnépszerűbb osztatlan mesterképzései. Csak erre a három szakra közel 11 ezren jelentkeztek az ilyen típusú képzésekre felvételiző 15 389-ből. A túljelentkezés nagy, de ez mennyire látszik meg a ponthatárokon? Mutatjuk a tavalyi számokat.
Korábban írtunk róla, hogy kilenc éve nem jelentkeztek annyian jogászképzésre, mint idén. 5397 jelentkezővel ez a 2021-es egyetemi-főiskolai felvételi negyedik legnépszerűbb szakja, csak a gazdálkodási és menedzsmentet, a kereskedelem és marketinget, valamint a pszichológiát jelölték meg többen a jelentkezési lapon.
Az osztatlan mesterszakok között – amelyekre összesen 15 389-en felvételiznek idén – viszont a jogászképzés vezeti a top tízes listát. Ezt a tanári képzés, majd az általános orvos képzés követi – előbbire 3332-en, utóbbira 3100-an jelentkeztek. Ahogy a számokból is látszik, ezeken a szakokon keményen meg kell küzdeni a bejutásért. Most utánajártunk, hogy az idei top tíz osztatlan képzésen hol húzták meg tavaly a ponthatárokat, zárójelben pedig megnézhetitek a jelentkezők, illetve az első helyes jelentkezők számát. A ponthatárok minden esetben a nappali munkarendű, államilag támogatott képzésekre vonatkoznak.
1. Jogász (5397/4248):
2. Osztatlan tanári képzés (3332/1899):
Szakpároktól függ, hogy hol húzták meg a ponthatárokat. Érdekesség azonban, hogy tavaly itt született az egész felvételin a legmagasabb ponthatár: 490 pontot kellett elérni a bejutáshoz az ELTE matematikatanár – német és német nemzetiségi nyelv és kultúra tanári önköltséges képzésén. De más tanári szakokhoz, mint például a történelemtanár és állampolgári ismeretek tanára; latin nyelv és kultúra tanára szakhoz – már állami ösztöndíjas formában – is 474 pont kellett.
3. Általános orvos (3100/2385):
4. Fogorvos (1338/672):
5. Gyógyszerész (1264/370):
6. Állatorvosi (648/551):
7. Színművész (623/540):
8. Építészmérnöki (554/416):
9. Agrármérnöki (475/214):
10. Államtudományi (421/167):
Azt, hogy a különböző felsőoktatási intézmények hol húzták meg a ponthatárt 2020-ban a legnépszerűbb alapszakokon, itt nézhetitek meg. Ha pedig arra vagytok kíváncsiak, ti mennyi ponttal vágtok neki a felvételinek, itt próbálhatjátok ki a pontszámító kalkulátorunkat.
A 2021-es felvételivel kapcsolatos folyamatosan frissülő cikkeinket itt találjátok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
