Nincs könnyű dolguk az osztatlan szakokra felvételizőknek: tavaly itt születtek a legmagasabb ponthatárok

Jogász, osztatlan tanári, általános orvos – ezek a 2021-es felvételi legnépszerűbb osztatlan mesterképzései. Csak erre a három szakra közel 11 ezren jelentkeztek az ilyen típusú képzésekre felvételiző 15 389-ből. A túljelentkezés nagy, de ez mennyire látszik meg a ponthatárokon? Mutatjuk a tavalyi számokat.

  • Tóth Alexandra

Korábban írtunk róla, hogy kilenc éve nem jelentkeztek annyian jogászképzésre, mint idén. 5397 jelentkezővel ez a 2021-es egyetemi-főiskolai felvételi negyedik legnépszerűbb szakja, csak a gazdálkodási és menedzsmentet, a kereskedelem és marketinget, valamint a pszichológiát jelölték meg többen a jelentkezési lapon.

Az osztatlan mesterszakok között – amelyekre összesen 15 389-en felvételiznek idén – viszont a jogászképzés vezeti a top tízes listát. Ezt a tanári képzés, majd az általános orvos képzés követi – előbbire 3332-en, utóbbira 3100-an jelentkeztek. Ahogy a számokból is látszik, ezeken a szakokon keményen meg kell küzdeni a bejutásért. Most utánajártunk, hogy az idei top tíz osztatlan képzésen hol húzták meg tavaly a ponthatárokat, zárójelben pedig megnézhetitek a jelentkezők, illetve az első helyes jelentkezők számát. A ponthatárok minden esetben a nappali munkarendű, államilag támogatott képzésekre vonatkoznak.

1. Jogász (5397/4248):

  • ELTE: 472 pont
  • DE: 413 pont
  • SZE: 387 pont

2. Osztatlan tanári képzés (3332/1899):

Szakpároktól függ, hogy hol húzták meg a ponthatárokat. Érdekesség azonban, hogy tavaly itt született az egész felvételin a legmagasabb ponthatár: 490 pontot kellett elérni a bejutáshoz az ELTE matematikatanár – német és német nemzetiségi nyelv és kultúra tanári önköltséges képzésén. De más tanári szakokhoz, mint például a történelemtanár és állampolgári ismeretek tanára; latin nyelv és kultúra tanára szakhoz – már állami ösztöndíjas formában – is 474 pont kellett.

3. Általános orvos (3100/2385):

  • SE: 425 pont
  • PTE: 402 pont
  • DE: 399 pont

4. Fogorvos (1338/672):

  • SZTE: 402 pont
  • SE: 426 pont
  • PTE: 413 pont

5. Gyógyszerész (1264/370):

  • DE: 380 pont
  • PTE: 382 pont
  • SE: 380 pont

6. Állatorvosi (648/551):

  • ATE: 431 pont

7. Színművész (623/540):

  • SZFE: 376 pont
  • KE: 400 pont

8. Építészmérnöki (554/416):

  • BME: 393 pont
  • PTE: 330 pont

9. Agrármérnöki (475/214):

  • SZIE: 300 pont
  • PE: 301 pont
  • SZE: 315 pont

10. Államtudományi (421/167):

  • NKE: 330 pont

Azt, hogy a különböző felsőoktatási intézmények hol húzták meg a ponthatárt 2020-ban a legnépszerűbb alapszakokon, itt nézhetitek meg. Ha pedig arra vagytok kíváncsiak, ti mennyi ponttal vágtok neki a felvételinek, itt próbálhatjátok ki a pontszámító kalkulátorunkat.

A 2021-es felvételivel kapcsolatos folyamatosan frissülő cikkeinket itt találjátok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Készül a jogszabály: újra a szülők és az óvodapedagógusok dönthetnek az iskolaérettségről

A 2027/2028-as tanévtől jelentősen átalakulhat az iskolaérettségről szóló döntés rendszere. Az oktatási tárca azt közölte, hogy készül egy jogszabálytervezet, amely szerint ismét nagyobb szerepet kaphatnak a szülők és az óvodapedagógusok. Ha ők egyetértenek abban, hogy a gyerek iskolaérett, nem az Oktatási Hivatalnak kell döntenie a kérdésben.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Vitézy Dávid: „Újjáélesztjük a budapesti Diákváros projektjét, a régi terveket felülvizsgáljuk”

Újraindítanák a budapesti Diákváros korábban leállított projektjét – jelentette be Vitézy Dávid. A fejlesztéshez tartozó területek és a korábban elkészült tervek augusztus végére a Közlekedési és Beruházási Minisztériumhoz kerülnek. A régi terveket az eltelt évek miatt felülvizsgálják, de továbbra is egy lakó- és kollégiumi funkciókat ötvöző városnegyed kialakítása a cél.