Tavalyi ponthatárok az ELTE legnépszerűbb szakjain: idén is nagy versenyre kell készülni

Hány pont kellett a bejutáshoz a legnépszerűbb egyetemek, legnépszerűbb szakjaira a 2020-as felvételin, és mennyien versenyeznek idén az ösztöndíjas helyekért? Cikksorozatunk első részében az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) számainak jártunk utána.

  • Tóth Alexandra

A 2021-es felvételi statisztikák szerint idén is az Eötvös Loránd Tudományegyetemre jelentkeztek a legtöbben: összesen 26 562-en szeretnének bejutni az intézmény valamelyik képzésének állami ösztöndíjas vagy önköltséges helyére. A legtöbben pszichológia szakra felvételiztek, amit a programtervező informatikus, illetve a gazdálkodási és menedzsment követ.

Itt megnézhetitek, hogy 2021-ben melyik a tíz legnépszerűbb szak az ELTE-n - a zárójelben az összes jelentkező számát, valamint az első helyes jelentkezők számát láthatjátok -, illetve azt is megmutatjuk, pontosan hány ponttól lehetett bejutni ezekre a szakokra a tavalyi felvételin. A számok minden esetben a nappali munkarendű, államilag támogatott képzésekre vonatkoznak.

  1. Pszichológia (1937/1022): 444 pont
  2. Programtervező informatikus (1740/951): 395 pont
  3. Gazdálkodási és menedzsment (1486/287): 405 pont
  4. Kereskedelem és marketing (1106/280): 402 pont
  5. Nemzetközi gazdálkodás (898/196): 400 pont
  6. Anglisztika (866/314): 391 pont
  7. Biológia (855/253): 320 pont
  8. Nemzetközi tanulmányok (786/135): 401 pont
  9. Gyógypedagógia (663/299): 381 pont
  10. Szociológia (592/160): 346 pont

Azt, hogy a különböző felsőoktatási intézmények hol húzták meg a ponthatárt 2020-ban a legnépszerűbb alapszakokon, itt nézhetitek meg. Ha pedig arra vagytok kíváncsiak, ti mennyi ponttal vágtok neki a felvételinek, itt próbálhatjátok ki a pontszámító kalkulátorunkat.

A 2021-es felvételivel kapcsolatos folyamatosan frissülő cikkeinket itt találjátok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„Fontos, hogy az óvoda–iskola átmenetet a gyerek szükségleteihez igazítsuk” – Lannert Judit szerint a 45 perces kötelező felkészítés helyett alternatív megoldásokra van szükség

Lannert Judit a meghallgatásán arról beszélt, hogy a koragyermekkori nevelés területe az elmúlt években elhanyagolódott, miközben számos későbbi hátrány már ebben az időszakban kialakul. Ezért az első hónapok egyik fontos feladata lesz az óvodai nevelés országos alapprogramjának és személyi feltételeinek felülvizsgálata.