Mitől függ, hogy felvesznek-e benneteket a kiszemelt szakra? Egyáltalán honnan tudhatjátok, hogy hányan kerülhetnek be a választott képzésre? Utánajártunk.
Az, hogy felvesznek-e benneteket az általatok megjelölt jelentkezési helyre, a szakra meghatározott ponthatártól, illetve az általatok elért felvételi összpontszámtól függ - írja a Felvi.
A felvételi ponthatárt az adott képzésre jelentkezők felvételi összpontszáma, a jelentkezők által megjelölt jelentkezési sorrend és az adott szakra vonatkozó felvehető szakos kapacitásszám figyelembevételével állapítják meg. Ez a besorolási, illetve a felvételi döntés alapja.
De mit is jelent pontosan a kapacitásszám?
A kapacitásszám az állami ösztöndíjas és az önköltséges hallgatók összlétszáma, vagyis összesen ennyi elsőévest vehet fel az adott felsőoktatási intézmény. Az egyes szakok minimális és maximális kapacitását a Felvi oldalán, az adott képzésnél nézhetitek meg, a mesterképzéseknél külön-külön az ösztöndíjas és az önköltséges képzésre is.
A képen példaként az ELTE kapacitásszámát láthatjátok:
Itt pedig az ELTE Gazdálkodástudományi Intézet gazdálkodási és menedzsment államilag támogatott, nappali szakának a kapacitásszámát nézhetitek meg - itt egyébként, ahogy írják is, az önköltséges képzéssel együtt adták meg a számot:
Hol van még szerepe a kapacitásnak?
A ponthatárhúzásnál. Ugyanis, ha a felvehető kapacitásnál többen jelentkeznek egy képzésre, akkor a jelentkezők között rangsorolni kell. Ez pedig azt jelenti, hogy a jogszabályi minimumpontnál - alap- és osztatlan esetén 280 pontnál, felsőoktatási szakképzésnél 240 pontnál, mesterképzésen pedig 50 pontnál - magasabb lesz a ponthatár.
Ahol a jelentkezők száma az intézmény által megadott szakos maximális kapacitásszámot nem éri el, ott az utolsó felvett jelentkező pontszáma lesz a ponthatár, és minden érvényes felvételi pontszámmal rendelkező jelentkező felvehető.
Fontos, hogy a jelentkezők számát, illetve teljesítményét megismerve a felsőoktatási intézmények dönthetnek úgy, hogy a minőség védelme érdekében a jogszabályi előírásnál magasabban határozzák meg a ponthatárt. Ebben az esetben az is előfordulhat, hogy egy adott szakon, szakképzésben az intézmény nem használja ki a teljes kapacitását.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Két évvel meghosszabbította a kormány azt az átmeneti lehetőséget, amely alapján bizonyos sportszakmai végzettséggel rendelkező szakemberek is taníthatnak testnevelést, ha az iskola megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudja megszervezni a mindennapos testnevelést.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Augusztus 18-án újabb egyeztetést tartottak a szakképzés helyzetéről, amelyen Naderi Zsuzsanna, szakképzésért és felnőttkori tanulásért felelős államtitkár, valamint a minisztérium jogi és szakképzési területének képviselői is részt vettek.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
Szeptember 4-ig várják az adományokat.
