Melyik a legnehezebb vizsga: így sikerültek a természettudományos tárgyak az elmúlt években

Ma kezdődnek a kémia-, földrajz- és biológiaérettségik, ugyanis reggel 8-kor indul a 2021-es érettségi szezon második hete a természettudományos érettségikkel. De melyik tárgyból tarolnak a diákok évről évre az érettségi vizsgákon? Megnéztük az összesített vizsgaátlagokat az elmúlt három évből.

  • Csik Veronika

A természettudományos tárgyak közül tavaly középszinten a fizikaérettségi sikerült a legjobban: 73 százalékos vizsgát írtak átlagosan az érettségizők, ami azt jelenti, hogy a legtöbben bizosan megszerezték a négyest a vizsgán. De az elmúlt három évre összességében igaz: a fizikaérettségik sikerültek a legjobban középszinten ezek közül a tárgyak közül.

Talán meglepő, de a legrosszabbul pedig - a biológia, fizika, kémia és földrajz tárgyak közül - a földrajzérettségik sikerültek az elmúlt három évben. A diákoknak átlagosan alig sikerült elérniük az érettségivel a 60 százalékot - a tavalyi 61%-os eredmény azonban javítás a korábbi évekhez képest, ez osztályzatokban egy erősebb hármast jelentett egy éve. 

TantárgyVizsgaátlag (2020)Vizsgaátlag (2019)Vizsgaátlag (2018)
biológia53,30 % - 3,23 osztályzat60,06 % - 3,61 osztályzat59,83 %  - 3,61 osztályzat
fizika73,37 % - 4,27 osztályzat75,22 %  - 4,37 osztályzat71,99 % - 4,21 osztályzat
kémia63,52 % - 3,74 osztályzat69,65 %  - 4,07 osztályzat68,7 % - 4,04 osztályzat
földrajz61,23 % - 3,61 osztályzat57,9 % - 3,51 osztályzat57,09 % - 3,46 osztályzat

Mi a helyzet emelt szinten? Egészen hasonlóak az arányok, szintén a fizikaérettségik sikerültek a legjobban, sőt: az elmúlt három éven az emelt szintű fizikaérettségi lett a legjobb természettudományos tárgy vizsgaátlaga. Tavaly az érettségizők többsége magabiztosan megírta a vizsgát négyesre. A középszintű vizsgákkal szemben itt nem a földraz, hanem a kémia a legalacsonyabb átlagokat produkáló tárgy, itt a legtöbben hármast kaptak a vizsgára - a korábbi évekhez képest ez egy komoly romlás egyébként a kémiérettségiken.

TantárgyVizsgaátlag (2020)Vizsgaátlag (2019)Vizsgaátlag (2018)
biológia53,30 % - 3,23 osztályzat69,66 % - 4,64 osztályzat68,23 % - 4,51 osztályzat
fizika66,86 % - 4,33 osztályzat73, 59 % - 4,72 osztályzat71,32 % - 4,62 osztályzat
kémia51,90 % - 3,57 osztályzat64,57 % - 4,34 osztályzat64,99 % - 4,31 osztályzat
földrajz60,98 % - 4,34 osztályzat69,77 % - 4,59 osztályzat68,43 % - 4,54 osztályzat

A 2021-es érettségiről szóló cikkeinket itt olvashatjátok.

Érettségizzetek velünk!

Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat.

És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat.

Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek.

Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2021-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Hozzászólások

Négy évre szóló, 45 milliárdos tankönyvszerződést kötött a Kello – kérdés, meddig marad a jelenlegi tankönyvpiac

A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.

Miskolci Egyetem rektora: „A modellváltás nem egy nukleáris csodafegyver, ami gyógyírt jelentett volna a felsőoktatás sok évtizedes problémáira”

A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.

„Nem a bejutás a nehéz, hanem a bennmaradás” – egyre gyengébb fizikatudással érkeznek az egyetemre a műszaki hallgatók

Sok diák már tizedik osztály után nem tanul fizikát, a középiskolák pedig inkább a felvételi pontszám maximalizálására készítenek fel, mint a valódi tudás megszerzésére – mondta Dr. Tevesz Gábor, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának címzetes egyetemi tanára az Eduline-nak, akivel a közép-és emelt szintű fizikaérettségi kapcsán beszélgettünk.