„Nem tartottam nehéznek a feladatokat” – diákvélemények az emelt szintű vizsgáról

Ma nemcsak középszinten, hanem emelt szinten is vizsgáztak a diákok angolból – megkérdeztük, milyennek találtátok a kérdéseket.

  • Eduline

Az emelt szintű feladatsorokat itt nézhetitek meg.

Emelt szinten a mai angol érettségi nagyon korrekt volt a feladatok nem voltak nehezek. Akik megoldott az előző feladatokat azokat nem érte meglepetés :)

- írta egy olvasónk a vizsga után.

„A szövegértés érdekes és érthető volt, a feladatok is adták magukat” – mondta az Eduline-nak Márk, aki szintén emelt szinten vizsgázott. A listeninget szerinte tisztán lehetett érteni, de a második feladatban gyorsan kellett reagálni.

Szerinte nyelvhelyességben sem volt vészesen nehéz kérdés, de figyelni kellett a részletekre – tette hozzá. Az íráskészség feladataiban volt egy email, volt egy komment - ezek sem voltak nehezek, könnyen lehetett rá írni.

„Életközeli feladatok - mintha rendesen kommenteltem volna, vagy rendesen írtam volna állásinterjúra. Ez hasznos a jövőben is” – mondta Márk. Azt is elmondta, szerinte egyszerűbb volt a mai feladatsor, mint egy nyelvvizsga.

Az angolból emelt szinten érettségizőknek egy négy részből álló feladatsort kell kitölteniük, erre négy órájuk van. Ezekkel tesztelik olvasottszöveg-értési, nyelvhelyességi, hallottszöveg-értési készségüket, valamint íráskészségüket.

Az emelt szintű vizsga összpontszáma kereken 120 pont, minden feladatsor 30 pontot ér. 

Az angolérettségiről szóló, folyamatosan frissülő tudósításunkat itt olvashatjátok:

Érettségizzetek velünk!

Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat.

És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat.

Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek.

Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2021-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.