Maruzsa Zoltán reméli, hogy az érettségizők elkerülték a tömeget a hétvégi terasznyitáskor

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának köznevelésért felelős államtitkára a Kossuth rádiónak adott interjút hétfőn.

  • Eduline/MTI

Maruzsa Zoltán elmondta, hogy látta ő is a képeket, és reméli, az érettségizőkben van annyi felelősség, hogy elkerülik az ilyen rendezvényeket, tömegjeleneteket, mert az az érdekük, hogy részt tudjanak venni az írásbeli érettségi vizsgán.

Várhatóan tovább nő a héten azoknak a száma, akik elviszik gyermekeiket óvodába vagy az alsó tagozatosokat iskolába – mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának köznevelésért felelős államtitkára. Szerinte a jelenléti oktatás múlt heti visszaállítása óta az iskolákba a gyerekek 75 százaléka tért vissza, az óvodákba pedig 60 százalékuk.

Az államtitkár elmondta, hogy a hétfői adatok kedden, szerdán állnak majd rendelkezésre, de arra számít, hogy egyre kevesebb gyerek marad otthon, véleménye szerint két-három hét múlva azok a szülők is beviszik az iskolába a gyermeküket, akik eddig otthon tartották őket. Azt is kiemelte, a kormány döntése világos, jelenléti oktatásra álltak át az iskolák, az otthon maradottak a házi feladatokat például a KRÉTA-rendszeren keresztül kapják meg. De nem várható el a pedagógusoktól a párhuzamos oktatás, az, hogy megtartsák a jelenléti és online órákat is - fűzte hozzá.

Maruzsa Zoltán szerint van értelme a középiskolák május 10-ei nyitásának, hiszen így a tanév egytizedét még jelenléti oktatásban tölthetik a diákok. Ennek a tanévzárás szempontjából van jelentősége, ugyanis szerinte lehetőséget ad az esetleges pótlások biztosítására, a felzárkóztatásra, a tudás rendszerezésére és közösségépítésre.

Érettségizzetek velünk!

Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat.

És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat.

Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek.

Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2021-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.