Középszintű töriérettségi 2021: feladdatípusok és pontozási szabályok

A középszintű töriérettségin az írásbelire 180 percetek lesz és maximum 100 pontot szerezhettek. A szóbelik idén is elmaradnak, de van néhány kivétel.

  • Tóth Alexandra

Milyen feladatokból áll az írásbeli?

A középszintű írásbelin két feladatsort kaptok, de ti dönthetitek el, milyen sorrendben oldjátok meg őket. 50 pontot kaphattok a 12 egyszerű, rövid választ igénylő feladatra, amelyekben egy forrást (szöveg, kép, diagram stb.) kell értelmeznetek.

A szöveges (kifejtendő) feladatokkal szintén 50 pontot szerezhettek. Ebben a feladatsorban két rövid (100-130 szó), egyetemes történelemre vonatkozó feladat, illetve két hosszú (210-260 szó), magyar történelemre vonatkozó feladat szerepel, amelyek közül egyet-egyet kell választanotok, méghozzá úgy, hogy az egyik feladat az 1849 előtti, a másik pedig az 1849 utáni korszakokra vonatkozzon.

Kik szóbelizhetnek idén?

Miután Orbán Viktor miniszterelnök péntek reggel, a Kossuth Rádiónak adott interjújában bejelentette, hogy a tavalyi érettségikhez hasonlóan, idén sem lesznek szóbeli vizsgák, Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár az operatív törzs sajtótájékoztatóján ismertette a részleteket.

Mint mondta, idén is azok a szabályok lesznek érvényesek, amelyek tavaly voltak. Azaz ahol nincs írásbeli, ott lesz szóbeli vizsga, és a mentességeket idén is alkalmazzák. Illetve javítani is lehet majd szóban: ha valaki nem érte el a 25 százalékot az írásbelin, de a 12 százalékot igen, akkor mehet szóbelizni, amivel felhúzhatja a jegyét. Ez tehát azt jelenti, hogy általános esetben nem kell majd szóbeliznetek töriből. Az idei érettségire vonatkozó szabályokról itt olvashattok részletesebben.

A 2021-es érettségivel kapcsolatos legfrissebb cikkeinket itt találjátok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.