Ilyenek lesznek a 2021-es felvételi ponthatárai: mitől függ, kik jutnak be az egyetemre?

Milyenek lesznek a ponthatárok a 2021-es felvételin? Mitől függ, alacsony vagy magas lesz-e a ponthatár egy alapszakon? Itt van minden tudnivaló.

  • Eduline

Milyen szakokon húznak ponthatárokat júliusban?

Minden szakon, bár az tény, hogy van 40 olyan alap- és osztatlan képzés, amelyeken előzetes ponthatárokat állapítottak meg, vagyis nagy meglepetés nem várható (vagy mégis: az elmúlt években volt rá példa, hogy a végleges ponthatár egy kicsivel még magasabb lett az előzetesnél). Fontos, hogy az előzetes ponthatárok - amelyeknek a teljes listáját itt nézhetitek meg - csak az adott képzés állami ösztöndíjas formájára vonatkoznak, az önköltségesre nem.

Mitől függ, milyenek lesznek a ponthatárok?

A többi felsőoktatási szakképzésen, alap- és osztatlan szakon, mesterszakon július 22-én húzzák meg a ponthatárokat. Ezeket a szakos kapacitás (vagyis hogy maximum hány elsőéves hallgató kezdheti el a képzést szeptemberben), a jelentkezők száma és a jelentkezők pontszáma határozza meg.

Az algoritmus – a felvételi összpontszám alapján – intézményenként és szakonként rangsorba állítja a jelentkezőket, majd a legjobb teljesítményű, vagyis legmagasabb pontszámú felvételizőtől kiindulva sorolja be őket a jelentkezési lap első helyén megjelölt képzésre. Ha az első helyen megjelölt szak már "betelt", a második helyen szereplő képzésre próbál meg titeket besorolni a rendszer, ha oda sem sikerül bekerülni, a harmadik helyen szereplő szakra, és így tovább. A ponthatár annak a felvételizőnek a pontszáma, aki az adott képzésre utolsóként "befér" - vagyis azok a jelentkezők már kimaradnak, akiknek ennél alacsonyabb az összpontszámuk.

Hol nézhetitek meg a tavalyi ponthatárokat?

Például az Eduline-on, itt. A 2021-es felvételiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„Ez egy droid- és rabszolgaképző rendszer” – mutatjuk, napi hány órát tanulnak még otthon a magyar diákok

„A gyerekeknek nincs életük” – fogalmazott egy hetedikes diák édesanyja, amikor arról kérdeztük a szülőket, mennyi időt töltenek a diákok tanulással iskola után. Bár a PISA-adatok szerint a magyar 15 évesek átlagosan heti 10 órát töltenek házi feladat megírásával, több szülő szerint a dolgozatokra és felelésekre való készüléssel együtt a tanulás ennél jóval több időt vesz el.

@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu

Volt, ahol órákon át az utcán kellett várakozni a rossz szervezés miatt a felvételizőknek: ilyen volt a középiskolai szóbelik első hete

Bár sok iskolából pozitív élményekkel távoztak a felvételizők, akadtak olyan intézmények is, ahol életunt vizsgáztatók és sértődött vezetők várták a diákokat. Többeket pedig arról faggattak, hogy hányadik helyen jelölték meg az adott iskolát a jelentkezési sorrendben. Megkérdeztük a szülőket, mik az eddigi tapasztalataik a középiskolai szóbeli felvételikről.