Milyenek lesznek a ponthatárok a 2021-es felvételin? Mitől függ, alacsony vagy magas lesz-e a ponthatár egy alapszakon? Itt van minden tudnivaló.
Milyen szakokon húznak ponthatárokat júliusban?
Minden szakon, bár az tény, hogy van 40 olyan alap- és osztatlan képzés, amelyeken előzetes ponthatárokat állapítottak meg, vagyis nagy meglepetés nem várható (vagy mégis: az elmúlt években volt rá példa, hogy a végleges ponthatár egy kicsivel még magasabb lett az előzetesnél). Fontos, hogy az előzetes ponthatárok - amelyeknek a teljes listáját itt nézhetitek meg - csak az adott képzés állami ösztöndíjas formájára vonatkoznak, az önköltségesre nem.
Mitől függ, milyenek lesznek a ponthatárok?
A többi felsőoktatási szakképzésen, alap- és osztatlan szakon, mesterszakon július 22-én húzzák meg a ponthatárokat. Ezeket a szakos kapacitás (vagyis hogy maximum hány elsőéves hallgató kezdheti el a képzést szeptemberben), a jelentkezők száma és a jelentkezők pontszáma határozza meg.
Az algoritmus – a felvételi összpontszám alapján – intézményenként és szakonként rangsorba állítja a jelentkezőket, majd a legjobb teljesítményű, vagyis legmagasabb pontszámú felvételizőtől kiindulva sorolja be őket a jelentkezési lap első helyén megjelölt képzésre. Ha az első helyen megjelölt szak már "betelt", a második helyen szereplő képzésre próbál meg titeket besorolni a rendszer, ha oda sem sikerül bekerülni, a harmadik helyen szereplő szakra, és így tovább. A ponthatár annak a felvételizőnek a pontszáma, aki az adott képzésre utolsóként "befér" - vagyis azok a jelentkezők már kimaradnak, akiknek ennél alacsonyabb az összpontszámuk.
Hol nézhetitek meg a tavalyi ponthatárokat?
Például az Eduline-on, itt. A 2021-es felvételiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
