Ilyenek lesznek a 2021-es felvételi ponthatárai: mitől függ, kik jutnak be az egyetemre?

Milyenek lesznek a ponthatárok a 2021-es felvételin? Mitől függ, alacsony vagy magas lesz-e a ponthatár egy alapszakon? Itt van minden tudnivaló.

  • Eduline

Milyen szakokon húznak ponthatárokat júliusban?

Minden szakon, bár az tény, hogy van 40 olyan alap- és osztatlan képzés, amelyeken előzetes ponthatárokat állapítottak meg, vagyis nagy meglepetés nem várható (vagy mégis: az elmúlt években volt rá példa, hogy a végleges ponthatár egy kicsivel még magasabb lett az előzetesnél). Fontos, hogy az előzetes ponthatárok - amelyeknek a teljes listáját itt nézhetitek meg - csak az adott képzés állami ösztöndíjas formájára vonatkoznak, az önköltségesre nem.

Mitől függ, milyenek lesznek a ponthatárok?

A többi felsőoktatási szakképzésen, alap- és osztatlan szakon, mesterszakon július 22-én húzzák meg a ponthatárokat. Ezeket a szakos kapacitás (vagyis hogy maximum hány elsőéves hallgató kezdheti el a képzést szeptemberben), a jelentkezők száma és a jelentkezők pontszáma határozza meg.

Az algoritmus – a felvételi összpontszám alapján – intézményenként és szakonként rangsorba állítja a jelentkezőket, majd a legjobb teljesítményű, vagyis legmagasabb pontszámú felvételizőtől kiindulva sorolja be őket a jelentkezési lap első helyén megjelölt képzésre. Ha az első helyen megjelölt szak már "betelt", a második helyen szereplő képzésre próbál meg titeket besorolni a rendszer, ha oda sem sikerül bekerülni, a harmadik helyen szereplő szakra, és így tovább. A ponthatár annak a felvételizőnek a pontszáma, aki az adott képzésre utolsóként "befér" - vagyis azok a jelentkezők már kimaradnak, akiknek ennél alacsonyabb az összpontszámuk.

Hol nézhetitek meg a tavalyi ponthatárokat?

Például az Eduline-on, itt. A 2021-es felvételiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.