Milyen követelményeket kell teljesítenetek a 2021-es felvételin?

Az utóbbi években több szabályt is változtattak a felvételivel kapcsolatban, így érthető, ha belezavarodtatok, hogy most éppen milyen kötelező követelmények vannak előírva. Segítünk, nehogy ezen csússzon el a felvételitek.

  • Tóth Alexandra

Úgy tudom, hogy az egyetemi felvételi követelményei változtak, amióta én érettségiztem 2019-ben. Hogy is van most? Van kötelező nyelvvizsga vagy kötelező emelt érettségi? Ha igen, akkor ezekért nem is számítanak pluszpontokat?

- kérdezte egyik olvasónk.

2021-ben is kötelező legalább egy emelt szintű érettségi ahhoz, hogy egy alap- vagy osztatlan képzésre bekerülhessetek - azt, hogy a választott szakotokon idén miből kérnek emelt szintű vizsgát, itt nézhetitek meg. Ugyanakkor annak ellenére, hogy az emelt érettségi követelmény, pluszpont még jár érte, ha legalább 45 százalékot értek el és az érettségi pontjaitokat az emelt szinten teljesített vizsgaeredmény alapján számítják. Az adott alapképzési szakon, osztatlan képzési szakon és felsőoktatási szakképzésen emelt szintű érettségi vizsgáért vizsgatárgyanként 50 többletpont kapható.

Az emelt érettségi követelménye alól mentesülhettek, ha már van felsőoktatási szakképzésben szerzett okleveletek vagy felsőfokú végzettséget tanúsító (legalább alapképzésben, vagy a régi rendszer szerint főiskolán szerzett) okleveletek, de felvételi összpontszám csak akkor számolható belőle, ha az adott szakon a felsőoktatási intézmény így dönt.

Kiknek nem kell még az emelt szint?

Mivel a rendelet nem érinti azokat, akik felsőoktatási szakképzésre jelentkeznek, így rájuk sem vonatkozik a felvételi követelmény. De mi az a felsőoktatási szakképzés? Ezek olyan kétéves képzések, amelyeket egyetemek és főiskolák indítanak. Az elvégzéséért diplomát nem kaptok, de oklevelet igen. Bővebben itt olvashattok róla, és arról is, hogy ez miben különbözik a szakirányú továbbképzéstől.

Mi a helyzet a nyelvvizsgával?

A nyelvvizsga eredetileg a 2020-as felvételitől lett volna kötelező minden felvételizőnek, azonban az utolsó utáni pillanatban, 2019-ben az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) a HÖOK-kal és más szervezettekkel való egyeztetés után javasolta a kormánynak, a követelmény kerüljön ki a felsőoktatási felvételi elvárások közül. Ez a továbbialban is így maradt, vagyis a kötelező középfokú nyelvvizsga nem feltétele a sikeres felvételinek.

Még novemberben kérdeztük a kötelező nyelvvizsgáról a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciáját (HÖOK), akkor azt a választ kaptuk, hogy jelenleg nincs is napirendben.

A nyelvvizsga 2020 visszavonásának fő jogi indoka az volt, hogy nem illeszkedik a NAT-hoz, és amíg a NAT nem rendezi azt, hogy a középiskola végére B2-es szintre készítse fel a diákokat, addig nem lehet felsőoktatási bemeneti követelményként meghatározni. Mivel a NAT-módosítás csak felmenő rendszerben vezethető be, így leghamarabb 4 év múlva lehet ismét aktuális a kérdés

- mondták.

Bár a felvételihez nem kötelező, a pontszámításnál jól jöhet, ha van nyelvvizsgátok, a középfokúért ugyanis 28 pontot, a felsőfokúért pedig 40 többletpontot kaphattok. Erről itt olvashattok részletesebben.

Azt, hogy mi az a hét fontos szabály, amit teljesítenetek kell, hogy bekerülhessetek a felsőoktatásba, itt írtuk meg korábban. A 2021-es érettségivel kapcsolatos folyamatosan frissülő cikkeinket pedig itt találjátok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Több mint kétezer egyetemi képzés nem indul el szeptemberben – a legtöbb a tanárképzésből esett ki

Bár idén is több tízezer jelentkezőt vettek fel egyetemre vagy főiskolára, a meghirdetett képzések közül több mint kétezer végül nem indul el. Összesen 2173 olyan képzés van, ahol nem hirdettek ponthatárt, vagyis az adott szakra idén nem vesznek fel hallgatókat. Az adatok alapján a nem induló képzések döntő többsége osztatlan vagy mesterképzés, a lista legnagyobb részét pedig a pedagógusképzések adják.

Lannert Judit a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek felderítésére, teljes körű kivizsgálást ígér

A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.

A fejlődési nehézségek korai felismeréséről és a gyógypedagógiai jelenlét erősítéséről egyeztetett Kereki Judit a szakmai szervezetekkel

Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.

A nap kérdése: van állami férőhely a pótfelvételin?

Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?