Bruttó 300 ezer forint alatt is lehet az átlagjövedelem: ezekkel az alapszakos diplomákkal keresnek a legkevesebbet
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
Az utóbbi években több szabályt is változtattak a felvételivel kapcsolatban, így érthető, ha belezavarodtatok, hogy most éppen milyen kötelező követelmények vannak előírva. Segítünk, nehogy ezen csússzon el a felvételitek.
Úgy tudom, hogy az egyetemi felvételi követelményei változtak, amióta én érettségiztem 2019-ben. Hogy is van most? Van kötelező nyelvvizsga vagy kötelező emelt érettségi? Ha igen, akkor ezekért nem is számítanak pluszpontokat?
- kérdezte egyik olvasónk.
2021-ben is kötelező legalább egy emelt szintű érettségi ahhoz, hogy egy alap- vagy osztatlan képzésre bekerülhessetek - azt, hogy a választott szakotokon idén miből kérnek emelt szintű vizsgát, itt nézhetitek meg. Ugyanakkor annak ellenére, hogy az emelt érettségi követelmény, pluszpont még jár érte, ha legalább 45 százalékot értek el és az érettségi pontjaitokat az emelt szinten teljesített vizsgaeredmény alapján számítják. Az adott alapképzési szakon, osztatlan képzési szakon és felsőoktatási szakképzésen emelt szintű érettségi vizsgáért vizsgatárgyanként 50 többletpont kapható.
Az emelt érettségi követelménye alól mentesülhettek, ha már van felsőoktatási szakképzésben szerzett okleveletek vagy felsőfokú végzettséget tanúsító (legalább alapképzésben, vagy a régi rendszer szerint főiskolán szerzett) okleveletek, de felvételi összpontszám csak akkor számolható belőle, ha az adott szakon a felsőoktatási intézmény így dönt.
Kiknek nem kell még az emelt szint?
Mivel a rendelet nem érinti azokat, akik felsőoktatási szakképzésre jelentkeznek, így rájuk sem vonatkozik a felvételi követelmény. De mi az a felsőoktatási szakképzés? Ezek olyan kétéves képzések, amelyeket egyetemek és főiskolák indítanak. Az elvégzéséért diplomát nem kaptok, de oklevelet igen. Bővebben itt olvashattok róla, és arról is, hogy ez miben különbözik a szakirányú továbbképzéstől.
Mi a helyzet a nyelvvizsgával?
A nyelvvizsga eredetileg a 2020-as felvételitől lett volna kötelező minden felvételizőnek, azonban az utolsó utáni pillanatban, 2019-ben az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) a HÖOK-kal és más szervezettekkel való egyeztetés után javasolta a kormánynak, a követelmény kerüljön ki a felsőoktatási felvételi elvárások közül. Ez a továbbialban is így maradt, vagyis a kötelező középfokú nyelvvizsga nem feltétele a sikeres felvételinek.
Még novemberben kérdeztük a kötelező nyelvvizsgáról a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciáját (HÖOK), akkor azt a választ kaptuk, hogy jelenleg nincs is napirendben.
A nyelvvizsga 2020 visszavonásának fő jogi indoka az volt, hogy nem illeszkedik a NAT-hoz, és amíg a NAT nem rendezi azt, hogy a középiskola végére B2-es szintre készítse fel a diákokat, addig nem lehet felsőoktatási bemeneti követelményként meghatározni. Mivel a NAT-módosítás csak felmenő rendszerben vezethető be, így leghamarabb 4 év múlva lehet ismét aktuális a kérdés
- mondták.
Bár a felvételihez nem kötelező, a pontszámításnál jól jöhet, ha van nyelvvizsgátok, a középfokúért ugyanis 28 pontot, a felsőfokúért pedig 40 többletpontot kaphattok. Erről itt olvashattok részletesebben.
Azt, hogy mi az a hét fontos szabály, amit teljesítenetek kell, hogy bekerülhessetek a felsőoktatásba, itt írtuk meg korábban. A 2021-es érettségivel kapcsolatos folyamatosan frissülő cikkeinket pedig itt találjátok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
A Szegedi Törvényszék megsemmisítette a kormányhivatal elutasító határozatát, amely megakadályozta, hogy alapítványi fenntartásban induljon újra a 2024-ben bezárt intézmény. Az iskola a tervek szerint a 2027/2028-as tanévben nyithatja meg ismét a kapuit.
Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.
A szervezet szerint a döntés a polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok folyamatban lévő pereiben is fontos szerepet játszhat.
„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.
Ne kisiskolásokat várjanak a tanítók az első osztályba, hanem az iskola alkalmazkodjon jobban a hat-hét éves gyerekek életkori sajátosságaihoz – többek között ezt javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar óvodai szakmai munkacsoportja. Szerintük az általános iskola első két évének, de legalább az első osztálynak a játékos átmenetről kellene szólnia.
Átfogó, életkornak megfelelő szexuális nevelést javasol az Európa Tanács mind a 46 tagállamában. A szervezet szerint a gyerekeknek nemcsak biológiai ismeretekre van szükségük, hanem arra is, hogy felismerjék a bántalmazást, tisztában legyenek a saját határaikkal, és tudják, mikor és hogyan kérhetnek segítséget.
Az elkövető egy 17 éves fiú, aki tettét azzal indokolta, hogy az iskolába járó fiatalok korábban gúnyolták őt, ezért haragudott rájuk.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Nem mindegy, mikor fejeztétek be a tanulmányaitokat, és az sem, hogy utána továbbtanultok vagy munkába álltok.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).