Milyen követelményeket kell teljesítenetek a 2021-es felvételin?

Az utóbbi években több szabályt is változtattak a felvételivel kapcsolatban, így érthető, ha belezavarodtatok, hogy most éppen milyen kötelező követelmények vannak előírva. Segítünk, nehogy ezen csússzon el a felvételitek.

  • Tóth Alexandra

Úgy tudom, hogy az egyetemi felvételi követelményei változtak, amióta én érettségiztem 2019-ben. Hogy is van most? Van kötelező nyelvvizsga vagy kötelező emelt érettségi? Ha igen, akkor ezekért nem is számítanak pluszpontokat?

- kérdezte egyik olvasónk.

2021-ben is kötelező legalább egy emelt szintű érettségi ahhoz, hogy egy alap- vagy osztatlan képzésre bekerülhessetek - azt, hogy a választott szakotokon idén miből kérnek emelt szintű vizsgát, itt nézhetitek meg. Ugyanakkor annak ellenére, hogy az emelt érettségi követelmény, pluszpont még jár érte, ha legalább 45 százalékot értek el és az érettségi pontjaitokat az emelt szinten teljesített vizsgaeredmény alapján számítják. Az adott alapképzési szakon, osztatlan képzési szakon és felsőoktatási szakképzésen emelt szintű érettségi vizsgáért vizsgatárgyanként 50 többletpont kapható.

Az emelt érettségi követelménye alól mentesülhettek, ha már van felsőoktatási szakképzésben szerzett okleveletek vagy felsőfokú végzettséget tanúsító (legalább alapképzésben, vagy a régi rendszer szerint főiskolán szerzett) okleveletek, de felvételi összpontszám csak akkor számolható belőle, ha az adott szakon a felsőoktatási intézmény így dönt.

Kiknek nem kell még az emelt szint?

Mivel a rendelet nem érinti azokat, akik felsőoktatási szakképzésre jelentkeznek, így rájuk sem vonatkozik a felvételi követelmény. De mi az a felsőoktatási szakképzés? Ezek olyan kétéves képzések, amelyeket egyetemek és főiskolák indítanak. Az elvégzéséért diplomát nem kaptok, de oklevelet igen. Bővebben itt olvashattok róla, és arról is, hogy ez miben különbözik a szakirányú továbbképzéstől.

Mi a helyzet a nyelvvizsgával?

A nyelvvizsga eredetileg a 2020-as felvételitől lett volna kötelező minden felvételizőnek, azonban az utolsó utáni pillanatban, 2019-ben az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) a HÖOK-kal és más szervezettekkel való egyeztetés után javasolta a kormánynak, a követelmény kerüljön ki a felsőoktatási felvételi elvárások közül. Ez a továbbialban is így maradt, vagyis a kötelező középfokú nyelvvizsga nem feltétele a sikeres felvételinek.

Még novemberben kérdeztük a kötelező nyelvvizsgáról a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciáját (HÖOK), akkor azt a választ kaptuk, hogy jelenleg nincs is napirendben.

A nyelvvizsga 2020 visszavonásának fő jogi indoka az volt, hogy nem illeszkedik a NAT-hoz, és amíg a NAT nem rendezi azt, hogy a középiskola végére B2-es szintre készítse fel a diákokat, addig nem lehet felsőoktatási bemeneti követelményként meghatározni. Mivel a NAT-módosítás csak felmenő rendszerben vezethető be, így leghamarabb 4 év múlva lehet ismét aktuális a kérdés

- mondták.

Bár a felvételihez nem kötelező, a pontszámításnál jól jöhet, ha van nyelvvizsgátok, a középfokúért ugyanis 28 pontot, a felsőfokúért pedig 40 többletpontot kaphattok. Erről itt olvashattok részletesebben.

Azt, hogy mi az a hét fontos szabály, amit teljesítenetek kell, hogy bekerülhessetek a felsőoktatásba, itt írtuk meg korábban. A 2021-es érettségivel kapcsolatos folyamatosan frissülő cikkeinket pedig itt találjátok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.