Jelentkezők, legnépszerűbb szakok és egyetemek - ilyen volt a 2021-es keresztféléves felvételi

Mutatjuk, melyik egyetemre, karra vagy szakra jelentkeztek a legtöbben idén. Összeszedtük, milyen mesterképzések, alap-, osztatlan képzések vagy felsőoktatási szakképzések indulnak februárban.

  • Eduline

Mivel szinte csak mesterképzéseket hirdettek, a 22-23 éves korosztály képviseltette magát legnagyobb számban a jelentkezők között. Alapképzésből szűkebb volt a választék, ráadásul ebben a képzéstípusban most kizárólag fizetős helyeket kínáltak. A mesterszakokra 5535-en, alapképzésekre pedig 754-en jelentkeztek. Osztatlan képzések közül ebben a szezonban egyetlen, a tanári indul el.

Mik a legnépszerűbb mesterképzések?

A mesterképzések közül idén is a gazdaságtudományi és a műszaki szakok a legnépszerűbbek. Többek között a vezetés és szervezés, gépészmérnöki és a marketing mesterszakok voltak a legnépszerűbbek. A top 10-es listát itt nézhetitek meg.

Milyen szakok taroltak még a népsezrűségi listákon?

Alapképzésre összesen 754-en jelentkeztek. A népszerűségi listát a gazdálkodási és menedzsment szak vezeti, amit a kereskedelem és marketing, majd a kommunikáció- és médiatudomány követ.

Osztatlan képzés egyetlen indult a keresztféléves eljárásban, méghozzá a tanári. Erre összesen öten jelentkeztek, mindannyian első helyen jelölték meg a szakot. Felsőoktatási szakképzést 265-en jelöltek meg: kereskedelem és marketing, gazdálkodási és menedzsment vagy pénzügy és számvitel szakot.

Hol tanulnak majd a legtöbben?

A legtöbb jelentkezőt a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem vonzotta, második helyen az ELTE végzett, harmadik a Szent István Egyetem lett.

Ha a legnépszerűbb karokat keressük, akkor az idei listát az Eötvös Loránd Tudományegyetem Gazdálkodástudományi Intézete vezeti, amit a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kara, majd a Budapesti Metropolitan Egyetem Üzleti, Kommunikációs és Turisztikai Kara követ.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.