Mutatjuk, melyik egyetemre, karra vagy szakra jelentkeztek a legtöbben idén. Összeszedtük, milyen mesterképzések, alap-, osztatlan képzések vagy felsőoktatási szakképzések indulnak februárban.
Mivel szinte csak mesterképzéseket hirdettek, a 22-23 éves korosztály képviseltette magát legnagyobb számban a jelentkezők között. Alapképzésből szűkebb volt a választék, ráadásul ebben a képzéstípusban most kizárólag fizetős helyeket kínáltak. A mesterszakokra 5535-en, alapképzésekre pedig 754-en jelentkeztek. Osztatlan képzések közül ebben a szezonban egyetlen, a tanári indul el.
Mik a legnépszerűbb mesterképzések?
A mesterképzések közül idén is a gazdaságtudományi és a műszaki szakok a legnépszerűbbek. Többek között a vezetés és szervezés, gépészmérnöki és a marketing mesterszakok voltak a legnépszerűbbek. A top 10-es listát itt nézhetitek meg.
Milyen szakok taroltak még a népsezrűségi listákon?
Alapképzésre összesen 754-en jelentkeztek. A népszerűségi listát a gazdálkodási és menedzsment szak vezeti, amit a kereskedelem és marketing, majd a kommunikáció- és médiatudomány követ.
Osztatlan képzés egyetlen indult a keresztféléves eljárásban, méghozzá a tanári. Erre összesen öten jelentkeztek, mindannyian első helyen jelölték meg a szakot. Felsőoktatási szakképzést 265-en jelöltek meg: kereskedelem és marketing, gazdálkodási és menedzsment vagy pénzügy és számvitel szakot.
Hol tanulnak majd a legtöbben?
A legtöbb jelentkezőt a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem vonzotta, második helyen az ELTE végzett, harmadik a Szent István Egyetem lett.
Ha a legnépszerűbb karokat keressük, akkor az idei listát az Eötvös Loránd Tudományegyetem Gazdálkodástudományi Intézete vezeti, amit a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kara, majd a Budapesti Metropolitan Egyetem Üzleti, Kommunikációs és Turisztikai Kara követ.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
