Jelentkezők, legnépszerűbb szakok és egyetemek - ilyen volt a 2021-es keresztféléves felvételi

Mutatjuk, melyik egyetemre, karra vagy szakra jelentkeztek a legtöbben idén. Összeszedtük, milyen mesterképzések, alap-, osztatlan képzések vagy felsőoktatási szakképzések indulnak februárban.

  • Eduline

Mivel szinte csak mesterképzéseket hirdettek, a 22-23 éves korosztály képviseltette magát legnagyobb számban a jelentkezők között. Alapképzésből szűkebb volt a választék, ráadásul ebben a képzéstípusban most kizárólag fizetős helyeket kínáltak. A mesterszakokra 5535-en, alapképzésekre pedig 754-en jelentkeztek. Osztatlan képzések közül ebben a szezonban egyetlen, a tanári indul el.

Mik a legnépszerűbb mesterképzések?

A mesterképzések közül idén is a gazdaságtudományi és a műszaki szakok a legnépszerűbbek. Többek között a vezetés és szervezés, gépészmérnöki és a marketing mesterszakok voltak a legnépszerűbbek. A top 10-es listát itt nézhetitek meg.

Milyen szakok taroltak még a népsezrűségi listákon?

Alapképzésre összesen 754-en jelentkeztek. A népszerűségi listát a gazdálkodási és menedzsment szak vezeti, amit a kereskedelem és marketing, majd a kommunikáció- és médiatudomány követ.

Osztatlan képzés egyetlen indult a keresztféléves eljárásban, méghozzá a tanári. Erre összesen öten jelentkeztek, mindannyian első helyen jelölték meg a szakot. Felsőoktatási szakképzést 265-en jelöltek meg: kereskedelem és marketing, gazdálkodási és menedzsment vagy pénzügy és számvitel szakot.

Hol tanulnak majd a legtöbben?

A legtöbb jelentkezőt a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem vonzotta, második helyen az ELTE végzett, harmadik a Szent István Egyetem lett.

Ha a legnépszerűbb karokat keressük, akkor az idei listát az Eötvös Loránd Tudományegyetem Gazdálkodástudományi Intézete vezeti, amit a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kara, majd a Budapesti Metropolitan Egyetem Üzleti, Kommunikációs és Turisztikai Kara követ.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.