Mutatjuk, melyik egyetemre, karra vagy szakra jelentkeztek a legtöbben idén. Összeszedtük, milyen mesterképzések, alap-, osztatlan képzések vagy felsőoktatási szakképzések indulnak februárban.
Mivel szinte csak mesterképzéseket hirdettek, a 22-23 éves korosztály képviseltette magát legnagyobb számban a jelentkezők között. Alapképzésből szűkebb volt a választék, ráadásul ebben a képzéstípusban most kizárólag fizetős helyeket kínáltak. A mesterszakokra 5535-en, alapképzésekre pedig 754-en jelentkeztek. Osztatlan képzések közül ebben a szezonban egyetlen, a tanári indul el.
Mik a legnépszerűbb mesterképzések?
A mesterképzések közül idén is a gazdaságtudományi és a műszaki szakok a legnépszerűbbek. Többek között a vezetés és szervezés, gépészmérnöki és a marketing mesterszakok voltak a legnépszerűbbek. A top 10-es listát itt nézhetitek meg.
Milyen szakok taroltak még a népsezrűségi listákon?
Alapképzésre összesen 754-en jelentkeztek. A népszerűségi listát a gazdálkodási és menedzsment szak vezeti, amit a kereskedelem és marketing, majd a kommunikáció- és médiatudomány követ.
Osztatlan képzés egyetlen indult a keresztféléves eljárásban, méghozzá a tanári. Erre összesen öten jelentkeztek, mindannyian első helyen jelölték meg a szakot. Felsőoktatási szakképzést 265-en jelöltek meg: kereskedelem és marketing, gazdálkodási és menedzsment vagy pénzügy és számvitel szakot.
Hol tanulnak majd a legtöbben?
A legtöbb jelentkezőt a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem vonzotta, második helyen az ELTE végzett, harmadik a Szent István Egyetem lett.
Ha a legnépszerűbb karokat keressük, akkor az idei listát az Eötvös Loránd Tudományegyetem Gazdálkodástudományi Intézete vezeti, amit a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kara, majd a Budapesti Metropolitan Egyetem Üzleti, Kommunikációs és Turisztikai Kara követ.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
