Napokkal a jelentkezési határidő előtt: ezt a szabályt minden felvételizőnek tudnia kell

A keresztféléves felvételin is kaphattok többletpontot azért, ha már van valamilyen szakképesítésetek, de ennek van néhány feltétele. Mutatjuk, hogy mik azok.

  • Eduline

A felsőoktatási felvételin az Országos Képzési Jegyzékben szereplő, 1993 után szerzett szakképesítések közül csak az 54-es és 55-ös szintű képesítésekért kaphattok többletpontot, összesen 32-t.

Viszont ez sem jár minden esetben, csak akkor, ha szakiránynak megfelelően tanultok tovább, illetve ha a képzési terület intézményei erről közösen úgy határoztak. Ez igaz akkor is, ha az OKJ-szakmacsoport alapján a megszerzett szakképesítés egyébként szakirányúnak minősülne. Azt, hogy hol jár többletpont a szakképesítésért, itt nézhetitek meg. A szakirányú továbbtanulásnak megfelelő képzési területek listáját pedig itt találjátok.

Fontos azt is megjegyezni, hogy a szakképesítés után járó többletpont kizárólag OKJ-bizonyítvány alapján kapható. Tehát a technikusi bizonyítványért, a szakmunkás bizonyítványért, az érettségi-képesítő bizonyítványért, a szakközépiskolai képesítő bizonyítványért, az ECDL-bizonyítványért, illetve tanfolyamok elvégzését igazoló tanúsítványokért, oklevelekért nem jár pluszpont.

November 15-ig jelentkezhettek a februárban induló képzésekre, a pontszámításról még többet, valamint a jelentkezés szabályairól itt olvashattok. Ha pedig megnéznétek, hogyan alakultak a ponthatárok az előző években, itt megtehetitek.

Ezeket a dokumentumokat nem kell külön feltöltenetek a keresztféléves felvételihez

A keresztféléves felvételin - csak úgy, mint az általános eljárás során - már a jelentkezéskor fel kell töltenetek minden olyan dokumentumot, ami rendelkezésetekre áll. Van azonban néhány doksi, amivel nektek nem kell foglalkozni. Mutatjuk, melyek ezek.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.