Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Az őszi érettségi szezon 2020. október 16-án kezdődik a nemzetiségi nyelvi és irodalmi írásbelikkel. Bár a vizsgákat normál menetrend szerint szervezik meg, a koronavírus miatt ez mégsem egy átlagos érettségi időszak lesz. Éppen ezért számos eshetőségre fel kell készülni. Most megmutatjuk, mi a teendő olyankor, ha valaki a vizsgák alatt épp igazoltan koronavírusos.
Az a vizsgázó, aki igazoltan beteg, értelemszerűen nem vehet részt az érettségi vizsgán. Mivel ez esetben nem a ti hibátokból maradtok távol az érettségitől, ezért pótló vizsgát tehettek, amelyre a következő szabályok vonatkoznak:
Akik hatósági karanténban vannak, vagy a belépéskor kötelező testhőmérséklet-méréskor derül ki, hogy lázasak, szintén nem vehetnek részt a vizsgán. Rájuk ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint az igazoltan beteg vizsgázókra.
Az idei őszi érettségit normál menetrend szerint szervezik, de legfeljebb tízen lehetnek egy teremben és a dolgozatokat is pihentetni fogják. Az Oktatási Hivatal (OH) közzétette az idei őszi érettségire javasolt biztonsági óvintézkedéseket. Most megtartják a szóbeli számonkéréseket is, de minden vizsgahelyszínen biztosítani kell a megfelelő mennyiségű kézfertőtlenítőt, és a szervezőknek mindent meg kell tenniük a csoportosulások elkerülése érdekében. A szabályokról bővebben itt írtunk.
A 2020-as őszi érettségiről pedig itt olvashattok el mindent.
2021 májusában is próbálkozhat az, aki idén tavasszal visszalépett az érettségitől
Nem muszáj most bepótolni az érettségit azoknak, akik tavasszal a járványhelyzet miatt visszaléptek a vizsgától. Aki még mindig fél az esetleges fertőzéstől, 2021 májusában is próbálkozhat - tudta meg a Magyar Nemzet az Emberi Erőforrások Minisztériumától (Emmi).
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.