Itt vannak a középszintű angolérettségi legfontosabb szabályai

Már csak tíz nap és elkezdődik a 2020-as őszi érettségi szezon. Ezért most összegyűjtöttünk minden fontos infót a középszintű angolérettségiről. Itt megnézhetitek, hogy milyen hosszú lesz az írásbeli, milyen részekből áll az írásbeli és a szóbeli, hány pontot szerezhettek egyes vizsgarészeken, illetve milyen legális puskát használhattok.

  • Eduline

Minden élő idegen nyelvi vizsga egy írásbeli és egy szóbeli részből áll. Ezek azonban további egységekből – olvasott szöveg értése, hallott szöveg értése, beszédkészség, íráskészség és nyelvhelyesség – épülnek fel.

Mennyi időtök lesz az angol írásbelire és szóbelire?

A középszintű angol írásbeli feladatait összesen 180 perc alatt kell megoldanotok. 60 percetek lesz az olvasott szöveg értésére, 30 perc a nyelvhelyességre, szintén 30 perc a hallott szöveg értésére, végül újabb 60 perc az íráskészséget mérő feladatokra. Az első 90 perc után - azaz az olvasott szöveg értése és a nyelvhelyességi feladatlapok kitöltése után - lesz egy 15 perces szünetetek rápihenni a második vizsgarészre.

A szóbeli vizsga 15 perces lesz.

Milyen szövegek és feladatok várhatók a szövegértésnél?

Ebben a részben rövid, hétköznapi nyelven íródott szövegek szoktak szerepelni, ami lehet akár egy használati utasítás, valamilyen tájékoztató szöveg (pl. hirdetés, menetrend), esetleg újságcikk, egy levél, ismeretterjesztő szöveg vagy irodalmi szöveg is. A feladattípusokat tekintve előfordulhat feleletválasztás, igaz-hamis, egymáshoz rendelés (pl. címhez vagy képhez szöveg), sorrendállítás, hiányos szöveg kiegészítése, rövid választ igénylő feladat stb. A feladatsor 3-4 szövegből és 3-4 feladatból áll.

Hogyan néz ki a nyelvhelyességet mérő feladatsor?

Ez a vizsgarész azt méri, hogy képesek vagytok-e a gyakran használt nyelvtani szerkezetek és lexikai egységek felismerésére, kiegészítésére és létrehozására szövegszinten. Itt ugyancsak szöveget vagy szövegrészleteket fogtok kapni, amelyekbe például megadott szavak ragozott alakjait vagy a belőlük képzett új szavakat kell beillesztenetek. Összesen 3-4 feladat várható.

Mire számíthattok a hallott szöveg értésénél?

A vizsgán többek között előfordulhatnak közérdekű bejelentések, telefonbeszélgetések, utasítások, időjárás-jelentések, rövid hírek, de akár beszámolók vagy ismeretterjesztő szövegek is. Itt is lehet felelet választástól kezdve, igaz-hamis állításokon át, akár táblázat kitöltős feladat is. A feladatsor 2-3 szövegből és 2-3 feladatból áll. Egy feladaton belül egy hosszabb szöveg helyett előfordulhat több rövidebb szöveg is. A feladatokhoz felhasznált szövegek együttes terjedelme 6-9 perc.

Hogyan néz ki az íráskészséget mérő feladatsor?

Ebben a vizsgarészben arra kíváncsiak, hogy képesek vagytok-e magatokat az adott szinten idegen nyelven írásban kifejezni, valamint végre tudtok-e hajtani különböző kommunikációs célokat a megvalósítás érdekében. A következő szövegfajták fordulhatnak elő: rövid, személyes jellegű közlés – például üzenet, naplóbejegyzés, blogbejegyzés – internetes hozzászólás, e-mail, meghívó, magánjellegű vagy intézménynek szóló levél.

Az első feladatban három irányító szempont alapján kell elkészíteni egy 80-100 szó terjedelmű közlést. A másodikban pedig egy hosszabb, leíró vagy véleménykifejtő szöveg megalkotása a feladat. Ennek 100-120 szavasnak kell lennie.

Milyen segédeszközöket használhattok az írásbelin?

Az angolérettségin szótárt használhattok, de csak az íráskészséget mérő feladatok megoldásához, a többi részhez - olvasott szöveg értése, nyelvhelyesség, hallott szöveg értése - nem. 

Fontos az is, hogy az egy-, illetve kétnyelvű szótáratok nyomtatott legyen, ugyanis szótárgépet, netes szótárakat és egyéb eszközöket nem vehettek elő. Illetve azt se felejtsétek el, hogy a szótárat nektek kell beszereznetek és magatokkal vinnetek a vizsga napján.

Milyen egységekből áll a szóbeli?

Az idegen nyelvi érettségi szóbeli része három egységből áll, melyeket megelőz egy bemelegítő társalgás – ekkor még nincs értékelés. Aztán következik a társalgás, majd szerepjáték vagy vita és harmadikként az önálló témakifejtés.

Hány pontot szerezhettek a különböző vizsgarészeken?

Korábban összefoglaltuk, pontosan hány pontot gyűjthettek az írásbelin és a szóbelin. Az összegző táblázatot itt nézhetitek meg.

Érettségi beléptetés: mi a teendő azokkal a diákokkal, akiket lázasnak találnak?

Hamarosan kezdődik a 2020-as őszi érettségi, amellyel kapcsolatban a jelenlegi vírushelyzet miatt számos kérdés megválaszolásra vár. Ilyen például az is, hogy mi lesz azokkal a vizsgázókkal, akiket az érettségi napján, beléptetéskor találnak lázasnak?

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.