Milyenek lesznek a pótfelvételi ponthatárai? Tavaly ezek voltak a szempontok

Bár még nem indult el az idei pótfelvételi, az előző évek tapasztalatai alapján hamarosan meghirdetik. Mutatjuk, mire számíthattok a ponthatárokkal kapcsolatban.

  • Eduline

Bár az idei rendszer szabályait még nem hirdették ki, tavaly az volt a szabály, hogy ha az adott önköltséges szakot már az általános felvételin is meghirdették, akkor a pótfelvételi ponthatára nem lehet alacsonyabb annál, amit akkor húztak. Vagyis, ha egy egyetem önköltséges képzésére például 290 ponttal lehetett bekerülni az általános felvételin, akkor a pótfelvételin is legalább ennyi pontra lesz szükség.

Illetve ha a képzés nem indult önköltséges formában az általános eljárásban, a ponthatárra csak az az egy alapszabály vonatkozik, mint ami az általános felvételin is érvényes: alap- és osztatlan szakokon nem lehet alacsonyabb 280 pontnál, felsőoktatási szakképzésen 240 pontnál, mesterszakon 50 pontnál.

Mi az, ami már biztos?

Pótfelvételi idén is lesz, akit nem vettek fel, vagy nem adott be jelentkezést az általános eljárásban, még adhat be kérelmet.

Azonban idén - az elmúlt évektől eltérően - állami ösztöndíjas formában több képzési területre is lehet jelentkezni a pótfelvételi eljárásban. Ezek között említette az agrár, a gazdaságtudományi, az informatikai, a műszaki és orvosi és egészségtudományi szakokat, a pedagógusképzést, a társadalomtudományokat, valamint a magyar intézmények határon túli képzéseit. Jelezte: a pótfelvételi is elektronikusan folyik majd, az általános eljáráshoz hasonlóan - mondta korábban Vanó Renáta, az Oktatási Hivatal (OH) felsőoktatási elnökhelyettese.

Kik jelentkezhetnek pótfelvételin? Itt vannak a szabályok

A 2020-as év a pótfelvételin is hoz majd változásokat, bár még konkrét részletekről nem, azért a jelentkezés szabályairól lehet tudni.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.