Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Bár még nem indult el az idei pótfelvételi, az előző évek tapasztalatai alapján hamarosan meghirdetik. Mutatjuk, mire számíthattok a ponthatárokkal kapcsolatban.
Bár az idei rendszer szabályait még nem hirdették ki, tavaly az volt a szabály, hogy ha az adott önköltséges szakot már az általános felvételin is meghirdették, akkor a pótfelvételi ponthatára nem lehet alacsonyabb annál, amit akkor húztak. Vagyis, ha egy egyetem önköltséges képzésére például 290 ponttal lehetett bekerülni az általános felvételin, akkor a pótfelvételin is legalább ennyi pontra lesz szükség.
Illetve ha a képzés nem indult önköltséges formában az általános eljárásban, a ponthatárra csak az az egy alapszabály vonatkozik, mint ami az általános felvételin is érvényes: alap- és osztatlan szakokon nem lehet alacsonyabb 280 pontnál, felsőoktatási szakképzésen 240 pontnál, mesterszakon 50 pontnál.
Mi az, ami már biztos?
Pótfelvételi idén is lesz, akit nem vettek fel, vagy nem adott be jelentkezést az általános eljárásban, még adhat be kérelmet.
Azonban idén - az elmúlt évektől eltérően - állami ösztöndíjas formában több képzési területre is lehet jelentkezni a pótfelvételi eljárásban. Ezek között említette az agrár, a gazdaságtudományi, az informatikai, a műszaki és orvosi és egészségtudományi szakokat, a pedagógusképzést, a társadalomtudományokat, valamint a magyar intézmények határon túli képzéseit. Jelezte: a pótfelvételi is elektronikusan folyik majd, az általános eljáráshoz hasonlóan - mondta korábban Vanó Renáta, az Oktatási Hivatal (OH) felsőoktatási elnökhelyettese.
Kik jelentkezhetnek pótfelvételin? Itt vannak a szabályok
A 2020-as év a pótfelvételin is hoz majd változásokat, bár még konkrét részletekről nem, azért a jelentkezés szabályairól lehet tudni.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.