Kik jelentkezhetnek pótfelvételin? Itt vannak a szabályok

A 2020-as év a pótfelvételin is hoz majd változásokat, bár még konkrét részletekről nem, azért a jelentkezés szabályairól lehet tudni.

  • Eduline

Bár ahogyan az korábban kiderült, az idei pótfelvételi más lesz, mint az eddigiek: az elmúlt évektől eltérően több, állami ösztöndíjas képzési területre is lehet majd jelentkezni. Ettől függetlenül azonban, fontos, hogy tudjátok, hogy csak abban az esetben élhettek ezzel a felvételi lehetőséggel, ha az idei általános felvételire egyáltalán nem jelentkeztetek, vagy egyetlen szakra sem kerültetek be sikeresen.

Ahogyan azt a korábbi évekből tapasztaltuk, néhány napon belül megnyithatják a pótfelvételi jelentkezési felületet is. Valószínűleg augusztus elejéig lehet majd jelentkezni valamely pótfelvételin meghirdetett képzésre, a pótfelvételi döntés pedig augusztus 20-a után várható. Amint kiderülnek a pontos infók, írni fogunk róla.

A hagyományos felvételi véget ért, ősztől 68 112-en kezdhetik el a felsőfokú tanulmányaikat - ez több mint tízezerrel kevesebb a tavaly felvettek számánál.

Felvételi ponthatárok: Itt van minden tudományterület összesített pontja egy helyen

Összegyűjtöttük a különböző tudományterületek 2020-as felvételi ponthatárait.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.