Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Kevesebben érettségiztek, az eredmények összességében nem változtak, viszont kevesebb a bukás és rosszabbak lettek az emelt szintű vizsgák - újabb tanév végi összegzés.
"Sikeres tanévet tudtunk zárni" - jelentette ki Maruzsa Zoltán, ahogy már megírtuk: az érettségi jegyek átlaga idén 3,61 volt, ami nem tér el a 2013 és 2019 közötti átlageredményektől, amelyek 3,57 és 3,71 között alakultak.
Az államtitkár azt mondta: annak ellenére, hogy mások voltak a felkészülés körülményei, nem lettek "sem rosszabbak, sem jobbak" az érettségi eredmények. Az elégtelen osztályzatok aránya idén csupán 0,89 százalék volt, ez javulást jelent a 2013 és 2019 közötti időszak 1,5 és 1,02 százalék között mozgó értékéhez képest.
Gloviczki Zoltán, az Oktatási Hivatal elnöke arról, hogy az előző évekhez képest ebben az évben 30 ezerrel kevesebben tettek érettségi vizsgát, azt mondta: idén biztonsági okokból nem volt mód arra, hogy a tavaszi időszakban előrehozott vizsgát tegyenek a tanulók, érettségi bizonyítványt azonban lényegesen többen kaptak, mint az elmúlt években.
A tantárgyankénti eredményekre térve ismertette: középszinten nincs statisztikai eltérés, a három fő tantárgy esetében az elmúlt évek átlaga 3,45, idén pedig 3,47. Azokból a tantárgyakból, amelyekből kevesebben vizsgáztak, vannak eltérések, de azok sem jelentősek - jegyezte meg.
Emelt szinten a három fő tantárgy esetében a vizsgaeredmények átlaga az elmúlt négy évben 66 százalék volt, idén 60 százalék. Az eredmény csökkenésének oka - tette hozzá az államtitkár -, hogy 2019-hez képest idén jelentősen, 26 százalékkal nőtt a vizsgák száma, mivel kötelező lett egy tárgyból az emelt szintű vizsga a felsőoktatási felvételihez.
Maruzsa Zoltán beszámolt arról is, hogy a tankerületi fenntartású intézményekben az 1-12. évfolyamon - 45 százalékkal - 1,5 százalékra csökkent az évismétlések aránya, ami 45 százalékos csökkenést jelent azt ezt megelőző tanév 2,7 százalékos arányával összevetve.
Mi lesz jövőre?
Az új Nemzeti alaptanterv (Nat) bevezetése miatt június közepén kiegészült a tankönyvjegyzék, a köznevelési intézmények idén tavalyhoz képest 385 ezerrel több, összesen 13 millió 455 ezer tankönyvet rendeltek meg - mondta az államtitkár. Hozzátette: az új Nat miatt az első, ötödik és kilencedik évfolyamon más, átdolgozott tankönyveket kapnak a tanulók. Elkezdődött a tankönyvek gyártása, kiszállításuk augusztus elején kezdődik.
Tanári fizetéssel indulnak az iskolaőrök?
Még cafatéirát is ígérnek a kezdő pedagógusi fizetés mellé azoknak, akiknek elvégeznek egy tanfolyamot augusztusban.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.