Több mint 24 ezren jelentkeztek ide - ez az idei felvételi legnépszerűbb egyeteme

A 2020 szeptemberében induló felsőoktatási képzésekre összesen 91 460-an jelentkeztek, többségük állami ösztöndíjas formában kíván továbbtanulni. 24 118 jelentkezővel idén is az ELTE a legnépszerűbb hazai egyetem.

  • Eduline

Ugyanez elmondható az elsőhelyes jelentkezéseket nézve is, hiszen legtöbben, egészen pontosan 13 513-an jelölték meg első helyen az Eötvös Loránd Tudományegyetem valamely képzését - írja közleményében az egyetem.

A tavalyihoz képest országosan csaknem 20 ezerrel csökkent a jelentkezési létszám az általános felsőoktatási felvételi eljárásban, ez az egyetemen is látszik, az ELTE-re 646-tal kevesebben jelentkeztek, mint egy évvel korábban

A legnépszerűbb a Bölcsészettudományi Kar (BTK) és a Gazdálkodástudományi Intézet (GTI) voltak. Hozzáteszik: a 2019-es adatokhoz képest valamelyest növekedett az első helyen jelentkezők száma az Állam- és Jogtudományi Karon (1392-ről 1417-re), az Informatikai Karon (1481-ről 1517-re) és a Társadalomtudományi Karon (819-ről 854-re). Az ELTE Természettudományi Karára is nőtt az elsőhelyes jelentkezések számát (1102-ről 1155-re).

Ezzel szemben csökkent a jelentkezők széma az ELTE BDPK-n (379-ről 335-re), a PPK-n (2101-ről 2085-re), illetve az ELTE Tanárképző Központban (757-ről 566-ra). Valamivel nagyobb visszaes volt a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karon (1187-ről 855-re). A legnagyobb csökkenést a Tanító- és Óvóképző Kar volt kénytelen elkönyvelni, ahová a tavalyi 923 után idén már csak 447-en jelentkeztek első helyen - írja az egyetem.

Az idei jelentkezésekről mi is írtunk. Ha kíváncsiak vagytok, hogy melyik a tíz legnépszerűbb szak a 2020-as felvételin, akkor itt megnézhetitek. A legnépszerűbb egyetemek listáját pedig itt találjátok.

Friss lista: ez a tíz legnépszerűbb szak a 2020-as felvételin

Megjelentek a felvételi statisztikák. Mutatjuk, hogy hányan jelentkeztek a 2020-as felvételin valamilyen alapképzésre, és hogy ezek közül mely szakok a legnépszerűbbek.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.